Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

Másképp megfogalmazva: "a selyemtenyésztésnél a tenyésztő nagyrészt oly munkaerőt használ fel, mely egyéb keresetre nem alkalmas." /106/. A fölös munkaerő "lekötésének" a különböző érvelésekben más és más vonatkozását emelték ki. Igy pl. a selyemtenyésztés meghonosítását Szekszárdon összefüggésbe hozták a filoxéra pusztításával, hangsúlyozván, hogy a selyemtenyésztés ezzel időben egybeeső elterjedése ellensúlyozni tudta valamelyest a bortermelés veszteségeit. Olyan érvet is olvashatunk, hogy Tolna megyében azért volt kisebb mérvű a kivándorlás, mert ezt is ellensúlyozta a selyemtenyésztés. /107/. Az ilyen érvek nyilvánvalóan túlzó bölcselkedések, hiszen Leopold Lajos - a Tolna megyében élő országos hirü közgazdász - becslése szerint a kivándorlók száma Tolna megyében is elérte az 5000-t. /108/. És azt is tudjuk, hogy a Dunántúlon - az Alföldhöz képest - viszonylag magas volt a kivándorlók arányszáma, Tolna megye átlaga pedig magasabb, mint pl. Somogy, Zala, Komárom megyéké. /109/. Másrészt viszont a hivatalos jelentések is kénytelenek voltak elismerni, hogy "népünk legszegényebbjei hagyják el otthonaikat, akik leginkább foglalkoznak selyemte10. kép: A győri "Filanda" fonóüzem; diapozitivról /1910-es évek/.