Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

1. táblázat A selyertttenyésztés fejlődése 1880-1929-ig Köz- Terme- Termelt selyem- Selyeim^ermelők Egy termelőre eső Selyemiparral foglalsegele lők gubó kg dkg keresete arany- fiikorona 1er átlagkereset arany- fiikorona • 1er kozók keresete arany- fiikorona 1er 1880 71 1056 10131 71 22125 32 20 68 17925 84 1890 1942 66525 1043096 60 2032413 72 30 54 758395 26 1900 2430 87825 1354118 10 2517267 32 28 66 1278612 31 1910 2802 90064 1644972 21 3379382 29 37 52 1895054 16 1920 984 7835 137462 70 551557 85 70 155343 75 1930 29700 771000 A táblázat adataihoz annyit kell hozzátennünk, hogy 18801929 között összesen 43 135 036 24 kg gubót termeltek, s a selyemtermelők keresete 81 899 452,94 aranykorona volt /103/. Ezek az összesitő számadatok - jóllehet az egyénre vetített átlagokat is tártai mázzák - alig mondanak valamit arról, hogy mit is jelentett az egyes ember, s a különböző társadalmi rétegek életmódjában a selyemhernyótenyésztéssel való foglalkozás. Ha igy fogalmazzuk a kérdést, korántsem egyszerű a válasz, hiszen az általunk vizsgált időszakról /1900-1920/ meg kellett elégednünk a levéltári forrásokkal; emlékezéseket nem gyűjthettünk, mert akik emlékezhetnének, már nem élnek. Valamelyest közelíthetjük a választ, ha a korabeli propaganda egynéhány "szempontját", optimista megállapítását idézzük, jól tudván azt, hogy a naiv túlzásokat semmiképpen sem szabad "készpénznek" tekinteni. Egyéb adatok pl. nem erősitik meg, hogy az eperfák ültetése "közösségi norma" lett volna az Alföldön ahogy azt a Selyemtenyésztők Naptára állította: "nagy Isten áldása van a selyem tenyésztésben. Különösen a magyar Alföldön a régebbi időben annyira becsülték a selyemtermelést, hogy a legénynek megházasodni, a leányoknak férjhez menni addig nem volt szabad, mig ki nem mutatták, hogy egy bizonyos számú megkivánt mennyiségű szederfát ültetett, mert addig a pap össze nem adta őket!" /104/. A munkaerő kihasználásával kapcsolatos érvelés viszont lényeges tanulságokat fo galmaz meg, a propagandisztikus szándék ellenére is: a "vele járó munka pedig oly könnyű, hogy azt a családnak gyengébb munkaerővel biró tagjai, mint például a nők, aggok és gyermekek is elvégezhetik, kiknek egyébként alig érvényesíthető munkája rövid 4-5 heti idő alatt 40-100 korona vagy még több keresetet hoz éppen az aratás előtti időben." /105/.