Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

az un. "Tolnamegyei selyemgombolyda" eszközanyagát sorolja fel. 6 gombolyitó gép volt; a leltár legfontosabb tétele és szerepelt a listán "1 nagy réz kazán a galléták keveréséhez, 1 nagy réz kazán a galléták megfőjtásához." /87/. A másik leltár a törökkanizsai selyemfonoda teljes berendezéséhez szükséges, még hiányzó tárgyakat és azok beszerzési lehetőségeit sorolja fel 1908-ból. A szűkszavú utalások a kor színvonalán álló üzemről árulkodnak: fonógépek egész sora, "próbaorsó Lyoni fémből", motringpuhitó sárgarézből - ilyen tételeket olvashatunk /88/. Az I. világháború a gyári létesítmények és gubóraktárak egy részét tönkretette, másrészt a hadkötelesek behivása miatt a selyemtenyésztési alkalmazottak fluktuációja is megnövekedett /89/. Már 1914 szeptemberében járványkórház céljára kellett átengedni az egyik lugosi gyárépületet /90/. Mohács község elöljárósága 1915-ben a délvidéki harctérről internált lakosság és a község szolgálatában álló hadifoglyok elszállásolására vette igénybe a selyemfonoda különböző helyiségeit, kötelezvén magát arra, hogy épségben és fertőtlenítve adja vissza azokat /91/. 9. kép: A tolnai Selyemgyár a Holt-Duna parton, a két világháború között.