Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

a gubóraktárakban pedig 1100 munkásnőt foglalkoztattak /77/. Az első fonoda 1881-ben Pancsován épült fel, s ezt 1899-ben nagyobbították /78/ Az újvidéki után 1898-ban Tolnán fejezték be a harmadik fonoda építését /79/. Ezt 120 orsóra rendezték be és 200-250 leánynak, asszonynak biztosított állandó munkaalkalmat. További fonodákat állitottak fel Győrben /1900/, Komáromban /1901/, Lúgoson /1904/, Mohácson /1905/, Törökkanizsán /1907/, Békéscsabán /1908/ /80/. Érdemes idéznünk a törökkanizsai községi képviselő testület érvelését a fonoda felállításának indokoltságáról: "Tekintettel arra, hogy községünkben a leány gyermekek csupán aczatolás idején jutnak némi keresethez, de különben az egész évet tétlenül és semmi tevésben töltik el és ha mégis valahol némi keresetre tesz szert, az soha nem éri el az egy korona napszámot, innen van az, hogy községünkben a nyomor nagy és a község évről-évre kénytelen az anyagi segélyt is a szűkölködők segélyezésére .... gyűjtés utján pótolni és fedezni. Hogy a helyzeten segíthessünk, és hogy a nép nyomorán enyhíthessünk, feltétlen szükséges, hogy a népet keresethez juttassuk, ez pedig csak ugy történhetik meg, hogy ha a község területén a tolnai selyemfonoda mintájára egy fonoda felállitatnék." A példaként idézett tolnai selyemfonoda jelentőségéről elmondja ez az előterjesztés, hogy a 120 orsóra berendezett fonodában 200-250 leány dolgozik egész éven át. A legkisebb - 13 éves - leány is megkeres naponta 60 fillért, a gyakorlott munkásnő pedig 1 kor. 50 fillért is, "igy a gyár évenként átlag 70-80 ezer koronát fizet ki csupán a munkás nőknek." /81/. A foglalkoztatottságot, a szociális szempontokat alighanem bárhol hasonlóan fogalmazhatták volna meg ekkortájt. A tolnai fonodát Bezerédj Pál megtartotta házi kezelésben, a többit viszont külföldi selyemgyáros vállalkozók szerződéssel bérbe vették. Minden ujabb fonoda átadásakor olasz munkásnőket is hozattak, akik azután betanították a magyar lányokat, asszonyokat /82/. 1906-ban Mohácsról jelentették az alispánnak hogy a felépült "fonodában 39 olasz és 120 helybeli munkásnő fog foglalkozni." Remélik, hogy 3-4 hónap múlva egész erővel fog működni a gyár, s akkor évenként 150- 200 ezer kg száraz gubót fog feldolgozni. Ebből 16-17 ezer kg selymet remélnek nyerni. A levél azt is hangsúlyozta, hogy az olasz fonodák 12 éves korú leányokat alkalmaznak, itt viszont 13. életévüket betöltött fiatalokat állitottak munkába, igy ezek már nem iskolakötelesek. A munkaidőt az olaszországihoz hasonlóan 11 órában állapították meg /83/. A foglalkoztatottság biztosítása lényeges szempont volt ugyan a fonodák létesítésekor, a munkaerő folyamatos biztosítása mégsem volt problémamentes. Ezt a gondot részletezte a törökkanizsai elöljárósághoz intézett levél, mely szerint a legjobb messzi vidékről hozni 13 évnél nem fiatalabb és 15 évnél nem idősebb leányokat, mert a helybeliek "tavaszra a mezei munkák végett elhagyják a fonodát." /84/.