Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

A fentiekből egyértelműen kiderült, hogy a selyemtenyésztés helyigényes. A nagyobb petemennyiséget igénylők a ház padlását is kénytelenek voltak igénybe venni. A lombszükséglet is természetesen a petemennyiséggel egyenes arányban növekedett. Ha az intelmeket figyelembe vesszük, bizony az egész család apraja-nagyja kénytelen volt a gubótermelés miatt szorgoskodni. 7. kép: Propagandisztikus grafika a Selyemtenyésztők Naptárából, 1900 -1901. Az intelmek igy summázhatok: " Vigyázz az etetésnél: 1. A hernyókat a 4-ik vedlés utánig folytonosan vágott levéllel etessük. A lombvágáshoz csak egészen tiszta kést és deszkát szabad használnunk. 2. A hernyókat mindig egészséges, friss, száraz és kihűlt levéllel etessük, ha a szedett lomb poros volna, azt az etetés előtt le kell törölgetnünk. A harmatos és nedves levél a hernyóknak ártalmas, a tenyésztést veszélyezteti.