Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

Annak érdekében, hogy az irányítás és ellenőrzés sokrétű munkájáról képet alkothassunk, célszerű röviden áttekitenünk: milyen munkákat végeztek a tenyésztők, s milyen minőségi követelményeknek kellett eleget tenniük. Mielőtt a tenyésztő az államtól ingyen petét kért volna, biztosítania kellett, a hernyóneveléshez szükséges tárgyi feltételeket. Nem véletlen, hogy a Selyemtenyésztők Naptára 1900-ban "tenyésztő szobáról" beszél és a szükséges berendezéseket igy taglalja: polcos állványokra, szekrényekre van szükség; kell egy 6. kép: A selyemtenyésztés jellemző jelenetei a Selyemtenyésztők Naptárának hónap ábráin, 1900-1901. deszkafal a kályha és az állványok közé; az ajtó és ablakok elé lepedőt kell felszerelni - biztosítani kell a mindig megfelelő hőmérsékletet és szellőzést /71/. Az állandó hőmérséklet 17-18 C° lehet, egészséges pete esetén is a rossz körülmények közötti nevelés betegségeket idézhet elő. A selyemhernyókat leggyakrabban a szemcsekór, renyhekór, mészkór, sárgaság, aszkór betegségek tizedelték meg, vagy pusztították el teljesen /72/. A gondozás harminchárom napig tartott. Ahhoz, hogy egészséges, jó minőségű gubót termeljen a tenyésztő, a nevelés folyamatát 16 gramm pete után igy részle-