Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt

A hol lankadó, hol ismét felerősödő selyemtenyésztési kedv az 1830-as években kapott nagyobb lendületet, s ez már a reformkori törekvésekkel, a hazai ipar fejlesztésének programjával is összefügg. Nem véletlen, hogy a selyemtenyésztés propagátorai között a liberális középnemesség és főnemesség legnagyobb hatású vezéreit - Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst és Bezerédj Istvánt - is ott találjuk /14/. A reformkori kezdeményezések jól nyomon követhetők Tolna megyében, ahol a reformországgyűlések egyik legnagyobb hatású liberális politikusa, Bezerédj István /1796-1856/ volt a selyemtenyésztés szervezője, legfőbb propagátora. Az 1829. március 31-i vármegyei közgyűlés hozott határozatot a selyemtenyésztés fellendítése érdekében; ezt Bezerédj István monográfusai igy összegezték /15/: 1. Minden tanitó kötelessége a népet a selyemtenyésztésre oktatni, s ezért Mitterpacher könyvét /16/ 400 példányban kiosztják közöttük; ingyen kapják a petéket, s megfizetik nekik a selyem árát is. 2. Baranya példájára minden községi elöljáróság köteles egy vagy több szobát selyemtenyésztési célra átengedni, s köteles két vagy több, a közszolgálat alól felmentett személyt a selyemhernyók gondozására kirendelni. 3. A szederfatenyésztést külön is figyelmébe ajánlják a felügyelőnek, a községi jegyzőket pedig felhívják arra, hogy buzditsák a népet a szederfalevélnek selyemtenyésztési célokra való felhasználására. 4. Kérik a Helytartótanácsot a selyem árának felemelésére. 1835. december 15-én a Tolna vármegyei közgyűlés rendeletet adott ki, buzditván az uraságokat "szedres kertek" létesítésére, a községeket pedig kötelezte, hogy a közutakat szederfákkal ültessék be. A selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottja ezzel egyidejűleg nagy mennyiségű szederfamagot és csemetét osztott szét ingyen, és szaktanácsokat adott az ültetésre és a folyamatos gondozásra /pl. öntözés/, hogy elkerüljék a kiültetett fák pusztulását, /amire a jelentések évről-évre példák sorát idézték/ /17/. 1838-ban Bezerédj István - aki más esetekben is saját példájával igyekezett a korszerűbb gazdálkodásra serkenteni birtokos társait - Hidja és Jegenyés pusztai birtokain ültetett szedreskerteket, és létrehozta a Szedres nevü községet. A seiyemtenyésztés felkarolásáról és az e célból létrehozott faluról igy irt Bezerédj: "Ez leginkább egy szomszéd Szedres nevü kis falunak lakóira nézve szült eredményt,mely helységet 1838-ban a hidjai pusztán letelepíteni kezdtem, mely azóta, majdnem szándékomon felül, százharmincznál több házra szaporodott. E falut némi jóslatképpen Szedresnek neveztem. Lakosai Hidján a selyemtenyésztéssel lassan-lassan megismerkedvén, elkezdtek saját házaikban is gubót termelni." A szederlevelet Bezerédj szedreskertjének fáiról szedhették a szedresiek, s ennek fejében a gubó egyharmadával tartoztak.