Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

11. kép: Fonóöv Kapuvárról. Sopron, Liszt Ferenc Múzeum, lelt. szám: 59.26.7. Ezekre a titkos jelekre és szavakra ugyan csak addig volt szükség, mig az iparosok zöme Írástudatlan volt, mégis hagyományként tovább divott. Aki nem tudta a jelbeszédet, egy fillért sem kapott, ha viszont tudta, költségeit a dolgozó legények viselték. A kötélgyártók 4 oldalnyi hagyományos jel- és párbeszédét, amely az öreglegény és a vándorló között folyt, pontosan ismerjük. Erhardt Dillner soproni "Bürger und Seyler" jegyezte be a XVIII. század elején egy kézzel Írott számtani könyvbe. /97/ Többször előfordul a párbeszédekben a kötelesek tréfás jelmondata is: "Der Hang sei schlecht, das Werk mir recht!" A köteles céhek legénykönyveiből megtudhatjuk, hogy a diszes szállásjelvénnyel megjelölt szállóhelyre honnan érkeztek vándorló legények. Szegedre például az ország minden részéből, sőt 1781-ben Frankensteinből, 1782-ben Iglauból, 1784ben Prágából, 1810-től 16-ig Laufénből, Salzburgból stb. /98/ A magyar kötélgyártó legények is sok országot bej,ártak. Streitmann Józsefről, az Országos Iparos Szövetség későbbi elnökéről, a Kézmüiparosok Országos Értesítője főszerkesztőjéről és gyöngyösi kötélgyártó mesterről tudjuk, hogy miután atyjánál a köteles mesterséget 12 éves korától 4 éven át kitanulta, vándorolni ment és "hazánkban, valamint a szomszéd tartományok kisebb-nagyobb városaiban" 42 műhelyben dolgozott. /99/ Több izben 50-60, sőt 100 mérföldet is gyalogolt, különösen