Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

12. kép: A szegedi köteles szállásj -ivény, 1800-ból Szeged, Móra Ferenc Múzeum, lelt. szám: 54.36.1. 1847-ben 94 napot, mivel "kellő és alkalmas műhelyre" nem talált. 7 évig vándorolt, holott a legtöbb köteles céhben 4 évet i^-tak el5, s ö mint mester fia, kedvezményt is élvezhetett volna. Szinte világutazónak volt tekinthető Nathmüller Lipót kremsi köteles legény, aki sűrűn szerepel a magyar legénykönyvekben. 21 éves korában, 1853. április 5-én indult el első útjára. 1867-ig bevándorolta ismételten Magyarországot, d^ eljutott Törökországba is. 15 évi vándorlás után tűnik e

1 szemünk elől. /100/ A mesterlegény életét is szigorúan megszabták a céhszabályok. Ezt azonban a céhélet korai szakaszaiban könnyebben viselték el, mert a mester és legény között a tanitó és tanuló viszonya állt fenn, amely könnyen és gyakran az após és a vő viszonyává is alakulhatott. A mestert a legénytől nagyobb szakmai tudása választotta el. A kizsákmányolás sem volt olyan éles, mint később, amikor a mestert a kialakult verseny alkalmazottja fokozott kihasználására szoritotta. Legtöbbször ekkor már csak látszólag állt fenn a patriarchális viszony közöttük. A legényt már jóformán csak a mesterré válás egyre nehezülő lehetősége különböztette meg a kapitalizmus bérmunkásától.