Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Domonkos Ottó: Ismeretlen adatok a kékfestés technológiájából

ben ezt a határozatot, hogy "... des gedrucktes ist einstimig beschlossen werden ein Dutzend Tichl gepasst auf beyden Seiten zu machen." /37/ E remekbe készült kendőknek nagy becse lehetett, mert 1836. II. 3-án a kéznél lévő hét nyomott kendőt a céhkomisszárnak ajándékként elküldték. /38/ 184o-ig rendszeresen emiitik az előirt remeklési tételeket, azok kisebb hibáit. Ha az 1832-es határozatot még nem is vehetjük bizonyosan a kétoldalas, szembeillesztett mintázás előirására, akkor viszont az 1848. aug.27.-én feladott remek idevonatkozó pontja már nem hagy kétséget: "...bestehend aus 12.

St. gegengepassten Ticheln, 12 Ell schwarz Leinwand und 12 Ell grüner Damis." Az október 1.-én bemutatott remeknél kifogásolták, hogy "...die Tichel waren zu dunkel eingeblendet." /39/ Itt tehát kék alapra kellett mintázni, vagyis tarkázás előtt "blendolni", két-három zugot kellett adni a kelmének az indigós kupában. Igy kétszerkék végterméket kaptak, sötétkék alapon kék mintákkal, ami igen kedvelt volt a felvidéki lakosság körében, amire Vydra könyve is bizonyság. Sajnos 184o és 1862 között ez a példa ritka kivétel, mert többnyire csak általánosságban emiitik a remek feladását, elkészültét, a taxa befizetését, de részletekre nem térnek ki. A "gegengepasste" kendők elkészítését újból pontosan megjelölik más darabokkal együtt 1862-től több esetben is, igy 1865, 1867, 1869, 187o, valamint a jegyzőkönyv utolsó, 1871-es évi bejegyzései között. /4o/ Az 195o-es években 6o-7o év körüli adatközlőnk szüleinek, nagyszüleinek elbeszéléséből ismert volt még, elvétve át is mentődött századunkba is e pontos, remeknek számitó mintázás. Hogy valóban különlegességnek, remeknek számitott a "gegengepasste" mintázás, azt az is bizonyitja, hogy a szepesváraljai céh 18o6-os, 181o-es és 1811-es árszabásaiban az egyoldalasán nyomott ágyhuzat, kötény, párna, ruha mellett a kétoldalra mintázott kötény /zweiseitig/ kötény, a rámás kötény, külön-külön van felsorolva, de "gegengepasste" kifejezéssel egyiket sem illették. Ugyan erre az időszakra esik /19. század közepe/ a pozsonyi céhnél a 12 zsebkendő kétoldalas, /41/, a sellyei egyesült céhnél pedig hat keszkenő, egyik oldalon fehér, a másikon kék virágura készitése /42/. A szepesváraljaiaknál azonban más különlegességgel is találkoztunk már az 1799es feljegyzésekben, ez pedig a "Lichtendruck". Mint ujitást kárhoztatják és betiltják: "Nachdeme grosse verneurungen von einigen unserer Herrn Mittmeister in ansehung des Färbens besonders aber das Lichte druken /!/ a 5 et 6 Poltraken /Poltura D.O./ sind hervorgebracht worden, worüber sich das gantze Löbl. Handwerk theils wegen der jetzigen mehr aner in rüksicht der folgenden Zeit sehr beschwörte so ist dieses Lichtblaue druken a 5 u.6. Poltrake nach einhelligung der Stirnen von den gantzen Löbl. Handwerk in beisein des Titl. Herr Comissaers auf imer verworffen und verbhoten." /43/ Még ugyanezen év szeptemberében intik meg két mesterüket, mert megszegték a februárban hozott tilalmat a "Lichtendruck"ra vonatkozóan. A három forint büntetést végül is elengedik nekik, mert fogadják, hogy soha többé nem végeznek ilyen munkát. /44/ 18o3-ban mint ismételten előforduló gyakorlatát tiltják a "Lichtendruck"-nak, de már csak szótöbbséggel ./45/