Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

bászon. Termékeiket a helyi kereslet kielégítésén tul vásárokon értékesitik. A köteles mesterség ekkor válik jellegzetes vásározó kisiparrá. Az 1820-as, 30-as évek tömeges céhalakulásaival egyidejűleg jönnek létre az els5 kötélgyártó manufaktúrák és a tőkés fejlődés más primitivebb formái. A ma­nufaktúrák egy része céhes kezdetekből indult ki. A bányákhoz szükséges karvas­tagságú köteleket először több céhes mester együttesen készítette. /48/ A Fe­renc csatorna mentén, Pesten és Körmöcön találunk néhány nagyobb üzemet a 30-as években. /49/ Az 1840-es években időszakosan Brassóban a kötélgyártó mesterek­nél 500-600 segéd is dolgozott. /50/ Velük gyűlt meg Varga Katalin baja, mert kenderéért 631 forinttal adósak maradtak. /51/ Jelentékeny zsinór, kóc, kötél kivitele volt ugyanis a brassói köteles mestereknek, elsősorban a román feje­delemségekbe és Szerbiába. /52/ A mezőgazdasági kötéláruk tömeges gyártásának szervezésében a kapitalista kor­szak közeledtét a kereskedő megjelenése jelzi. A tőkés kereskedők bekapcsoló­dása a termelés kiszélesedéséhez vezet. Az 1840-es évektől Gyuláról van erre jellemző adatunk. A gyulai kötélverő céh szerződést kötött Rosenthal Antal nagy váradi polgárral, akinek 2000 db kötelet /rudalló?/ szállítottak, darabját 12 ezüst krajcárért. Egyidejűleg vállaltak 700 kötőfék szállitását is, darabját 8 ezüst krajcáréval. /53/ Mig az ilyen nagy megrendelés az egyik céhnek előnyös, a másik számára káros. Az apatini kötélgyártók 1846-ban arra kérték a Helytar­tótanácsot, hogy tiltsa el a kereskedőket a kötélárusitástól. /54/ Ezek az adatok már jelzik, hogy a XIX. század második harmadában a kötélkészi­tés területén is felgyorsul a céhrendszer bomlása. A kibontakozó ipari forra­dalom, amely a műszaki kötelek előbb félmechanikus gyártásával indul meg hazánk ban, súlyos csapást mér először éppen a legfejlettebb technikai szintet képvi­selő városi céhekre. A mezőgazdasági kötelek gyártásához való visszaszorulás igy tulajdonképpen már a céhek formai megszüntetése /1872/ előtt végbemegy. Gyáripar céhes keretekből Érdeklődésre tarthat számot az a körülmény, hogy Magyarországon a céhek közül legtovább a szegedi köteles céh működött, vezetője, fő céhmestere pedig az a Bakay Nándor volt, aki a nemzetközileg is jelentős kötélgyárunkat, a Szegedi Kenderfonógyárat megalapította. Bakay Nándor családja több nemzedék óta folytatta a köteles mesterséget. Apja 1 köteles fő céhmester volt Szegeden. 1863-ban bekövetkezett halálakor terhes örökséget hagyott fiára. Műhelye elavult volt, adósságoktól terhes. A piacért 11 céhes mester küszködött a helyi és környékbeli céhes és kontáriparosokkal. 1868-ban kérték Szeged város Tanácsát, hogy tiltsa el a vidékiek kötélárusitá­sát. A Tanács a kérelmet elutasította. /55/

Next

/
Thumbnails
Contents