Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

1. kép: Bakay Nándor szegedi köteles főcéhmester. /Gelléri M., A magyar ipar úttörői. Bp. 1887, 164./ Bakay Nándor számára a céhes keretekből való kitörés anyagi lehetőségét a biztos és jövedelmező városi szállítások teremtették meg. Először 186 3-tól 1865-ig, majd 1869-től 1871-ig sikerült megszereznie a városi szállítások jogát. Ez azt jelentette, hogy a szegedi kórházak, a tűzoltóság, az iskolák, az óvodák teljes kötél- és zsinegszükségletét, valamint heveder, tömlő, kendervászon-vödör, tornaszer, illetve a vassodronykötél igényét ő elégítette ki. Ez lehetővé tette műhelye kibővítését. A drótkötelek gyártását Bakay honosította meg Magyarországon. Amikor 1872-ben szentesitették a céheket felszámoló ipartörvényt, a Szegedi Köteles Céh nem tett eleget a feloszlatásnak azért, mert ugy látta, hogy a Szegedi Általános Ipartársulat - amelyért egyébként Bakay Nándor is harcolt - nem képviseli majd megfelelően az iparosok érdekeit. Csak 1873. augusztus 10-én, a céhek felszámolása után másfél évvel oszlott fel véglegesen az utolsó magyarországi céh, a Szegedi Köteles Céh.