Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Endrei Walter: Középkori textilbélyegekről

öt értékes biborruhát koboztaK el tőlem..." /J1/ Ki volt az a tisztviselő, akinek megítélésétől függött, hogy egy selyemszövet ólompecséttel megjelölve exportálható vagy sem? A VI. század végén egy uj funkcióval gazdagodik a bizánci hivatalnok hierarchia. Az eddig nem szereplő kommerkiarioi feladatául teszi egy törvény a külföldi nyers selyem felvásárlását és haszon nélkül való elosztását. /32/ Később az állami raktárak, az apothekai főnökeként a forgalmi adó, illetve vám kivetése is feladatuk lett, /33/ de a IX. század óta a vámkerületekre osztott birodalom vámparancsnokai voltak. E regionális szervezet szinte változatlanul túlélte a Bizánci Birodalmat, minthogy a törökök átvették. /34/ E vámparancsnokok pecsétéi szép számban maradtak fenn, már Schlumberger 50-et ismertet, Zacos és Veglery ennek többszörösét. /35/ A velük ellátott áru Nyugaton különösen becses és drága volt; az olcsóbb arab, később olasz minőségekkel szemben a "fémjelzett" áru presztizst képviselt. Hogyan vált kereskedelmi áruvá, hiszen a ritka ajándékozás nem szolgálhatott kellő mennyiséget? Sőt, feltételezhető, hogy sem a bulgár vagy 3. kép: Bizánci kommerkiarios pecsét. orosz, sem a perzsa, arab vagy frank uralkodóknak juttatott ajándék, illetve sarc nem is került kereskedelmi forgalomba. Viszont kétségtelen, - a számos tilalomból következőleg, - hogy jövedelmező csempészés folyt és ahogyan a Keletrómai Birodalom zsugorodott és határai áttekinthetetlen hosszúságúvá váltak, esélyei nőttek. Azonban akadt egy legális ut is. Az Itáliai Királyság fővárosában, Paviaban évenként két vásárt tartottak, melyen Bizánc olaszországi hűbéreseinek, Velencének, Amalfinak és Salernonak a kereskedői keleti fűszereket, bizánci selyemszövetet és ruhákat árultak. A haszonélvező főleg Velence volt, amely igen jellemzően évente egy selyem palliumot fizetett ezért a jogért az Itáliai Királyságnak. A X. században átmenetileg megszakad Velence jó kapcsola-