Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből

Az 1939-es év a fokozódó háborús készülődés jegyében indult meg. A legtöbb nagy textilgyárhoz katonai parancsnokot küldtek, aki azután teljhatalmú és önkényes vezetője lett az üzemnek. A katonai parancsnok működésére fényt vet a Lódén Posztógyár helyzetét ismertető beszámoló. "1939 elején lépett be a gyárba az üzemi katonai parancsnok, vitéz Nyomárkay Ernő őrnagy. Működését azzal kezdte, hogy a gyár vezető tisztviselőit összehívta és ott székfoglaló beszédében kijelentette: /lényegében/ át akarja venni az üzem vezetését, amennyiben minden fontos üzleti és személyzeti ügyben a döntést magának tartja fenn, vagy előzetes tájékoztatást kivan róla. Maga kivan gondoskodni a zsidótörvény végrehajtásáról, a vállalat költségére külön őrszakaszt kivan felállítani stb. Fogdát létesitett a vállalat területén, naponta jelentéstételre kötelezte a vállalat elnökét. Elfoglalta a külföldön tartózkodó Roskes igazgató szobáját és személyi használatra lefoglalta annak gépkocsiját ... Két régi szövőjét a gyárnak, kisebb mulasztások miatt, önhatalmúlag elbocsátotta, a szövőtanulókat tanulási idejük lejárQ o ta előtt önhatalmúlag gépre állította." Az erősen fellendülő konjunktúra minden előnyét a tőkések fölözték le, a katonai parancsnokok és a hatóságok segítségével megakadályozták, hogy ebből a munkások is részesedjenek. A "Baloldali összesítő", tehát egy, a munkások javára elfogultnak semmiképpen sem nevezhető tényező, állapitotta meg ebben az időben: "A textilgyárakban foglalkoztatott munkásnők között nagyfokú elégedetlenség észlelhető. Egyes textilgyárakban annyira alacsony munkabéreket fizetnek, hogy 84 „ a kereset a dolgozó munkasok eleimet sem biztosítja." A terror ellenere mégis ki-kitörő sztrájkokat igyekeztek a legbrutálisabb módon elfojtani. Megakadályozták a sztrájkokról szóló sajtóközlemények megjelenését. Betiltották az egész szakszervezeti sajtót, igy a Textilmunkás sem jelent már meg. A Népszava csak elvétve közölt adatokat egy-két sztrájkról. A korszakra jellemző okból tartott rendkívüli közgyűlést a szakszervezet 1939 augusztus 13.-án. A zsidótörvények ugyanis előírták, hogy zsidó nem lehet szakszervezeti vezetőségi tag. A lemondó tagok helyébe ujakat kellett választani. Az uj vezetőséget egyhangú szavazással választották meg. Másik ok a közgyűlés öszszehivására az volt, hogy a belügyminiszter előzőleg vizsgálatot folytatott a szakszervezet ellen, ezt most beszüntette, de kötelező változtatásokat irt elő 11 pontban a szakszervezet alapszabályaiban. E változtatásokat is megszavazta 8 5 a közgyűlés és ezzel be is fejezte munkáját. 1939 szeptember elsején a fasiszta német csapatok orvul megtámadták Lengyelországot - elkezdődött a második világháború. V. A második világháború kezdetén a német fasiszta hadsereg két hét alatt lerohanta Lengyelországot. Ezután a "furcsa háború" hónapjai következtek, amikor Anglia és Franciaország lábhoz tett fegyverekkel nézte és tűrte Hitler világhódító