Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből

jelentőségű küzdelmévé vált. Megmozdult az egész munkásosztály, a Szakszervezeti Tanács felhivást bocsátott ki: "A harcoló textilmunkásokért! A Szakszervezeti Tanács ezúton is felhivja a szervezett munkásságot, hogy a harcban álló textilmunkásokat most folyó kenyérharcukban a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesitsék. Egyben figyelmezteti a munkásságot, hogy önkéntes adományait csak a Szakszervezeti Tanács által felülbélyegzett és sorszámmal ellátott iveken jegyezze." Ez az utóbbi figyelmeztetés a visszaélések elleni óvintézkedésnek látszik, holott a valóságban elsősorban arra szolgált, hogy a szakszerve— zeti ellenzék ne folytathasson a Szaktanácstól független, saját gyűjtést. Az ellenzék és a kommunisták azonban igy is élén jártak a sztrájk érdekében folytatott tömegkampánynak. Ennek során sikerült a kispolgárság széles rétegeit is megnyerni a sztrájk támogatására. Ratkó Anna erre igy emlékezik: "Ennek a /Jutagyári/ sztrájknak érdekessége, hogy az erzsébeti kisiparosok, kereskedők is segítették. A pékek, hentesek, kalaposok. A pékek naponta 500 vekni kenyeret küldtek, a hentesek töpörtyűt és más olcsó hentesárut, több kilót, ingyen. Ezt a sztrájktanyán szétosztottuk a rászorulók között."

64 A sztrájk tudatos, forradalmi szervezése érdekében nagy erőfeszítéseket tettek a kommunisták. Egyikük igy emlékezik erre: "A sztrájktanya az erzsébeti Munkásotthonban volt. Ide nap mint nap lejártam munka után, ha éjjeles voltam, akkor délelőtt, ha nappalos, akkor délután. Agitáltunk, röplapokat terjesztettünk a sztrájkolok között. Vasárnaponként Dallos Idával együtt jártuk az erzsébeti Juta kolóniát, ahol agitációs munkát végeztünk és több izben gyűjtést szerveztünk az újpesti jutagyáriak között, amit azután eljuttattunk a sztrájkolóknak.

1,65 A pesterzsébeti Jutagyár sztrájkjának általános jelentőségét felismerte az ellenség is. A "Baloldali összesitő" jelentésében olvashattuk 1935 végén: "Nagy erővel folytatja a KMP a folyamatban lévő jutagyári textilsztrájkot és azt a többi textilgyárra is kiterjeszteni törekszik. E tárgyban a "szakszervezeti baloldali munkások" aláirással kiadott nagy mennyiségű "Sztrájk Újság" cimü sajtótermékből kivehetően a sztrájk eredményes megvivhatása érdekében titkos egységfrontot létesített a szociáldemokrata párttal... Az egységfront valószinü létrejöttét bizonyítani látszik az a körülmény is, hogy a szakszervezeti ellenzék a sztrájkolok támogatására gyűjtött összeget átadta a textilmunkások szociáldemokrata pártállásu szakszervezeti vezetőségének s a vezetőség azt elfogadta. Nem lehetetlen, hogy a KMP a textilgyári sztrájkokon keresztül az általános politikai sztrájkot is meg tudja rendezni, mert ez áll a KMP KB munkaprogramjának homlokterében.

1,66 Eljött 1935 karácsonya és eljött az 1936-os uj esztendő. Az erzsébeti Jutagyár munkásai változatlanul harcban állottak. A Népszavában december 21.-én uj rovat nyilt: "A harcban álló jutagyári munkások segélyezésére befolyt önkéntes adományok" részletes felsorolása. Első alkalommal 526 pengő 51 fillért mutattak ki, csupa filléres adományokból. Néhány nap múlva a gyűjtés már 2036 pengő és 83 fillérnél tartott. Mindemellett, minden segités, támogatás, gyűjtés és adakozás