Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből

lépni. Ezeknek több esetben volt eredményük is. Előfordult, hogy már kirótt büntetéseket eltöröltek, vagy azokat a dolgokat, amelyek sérelmesek, nem vették annyira szigorúan. Ezeknek az akcióknak kisebb-nagyobb eredményei voltak .... Mi az üzemben nyiltan nem mondtuk, hogy kommunisták vagyunk. A röpcéduláknak, amelyeket a gyárba vittünk, igen nagy jelentősége volt. Volt olyan hét, amikor két röpcédula és újság is megjelent... A többség általában jól fogadta. Különösen, amikor a Jutagyárról volt szó. Amikor a mester durvaságáról, a büntetéspénzekről, a Kasperről szólt, az igazgatóról, hogy hogyan viselkedik a dolgozókkal... A röpcédulákat ingyen kaptuk és szétszórtuk, de az újságokat pénzért kaptuk és 10 vagy 20 fillérért adtuk el a munkásoknak. A dolgozók ezt szívesen megvették és el is olvasták. Ha az újság bejött a kisszövőbe, 200 munkás közül legalább 100 elolvasta.

1,37 Ebben az időben a KMP és a KIMSz az üzemeken belül folyó harcot azzal is elősegítette, hogy az illető üzem problémáival foglalkozó röplapot adott ki, amelyet az ott dolgozó kommunisták elterjesztettek. Esetleg ezzel egyidejűleg kívülről is bejuttatták azokat a gyárba, nem egyszer a kapu előtti röpgyülés keretében. Mindez persze veszélyes, kockázatos tevékenység volt, a tőkés elbocsátással, a rendőrség letartóztatással harcolt ellene. 1932 áprilisában irta az Ifjú Proletár: "A Bruszt szövőgyár sejtje nőnap előtt - itt főleg nők dolgoznak - röpgyülést szervezett és 200 pld. röpcsit adott ki. A röpcsiket szétosztották. A röpcsit elolvasták figyelmesen, sőt kértek belőle az arra haladók is ... A röpcsi után lelkes volt a hangulat a munkásnők között. A gyárvezetőség egyelőre elállt a bérredukciótól, sőt a lányok csoportostul mentek be fizetésjavitást 37 kérni, de persze hiába." Az 19 32-es év nyarán súlyos csapás érte a magyar forradalmi munkásmozgalmat. Kommunista szervezkedés vezetéséért letartóztatták, statáriális bíróság elé állították és július 29-én kivégeztek Sallai Imrét és Fürst Sándort, a KMP két vezetőjét. A letartóztatás után hatalmas nemzetközi tiltakozó mozgalom indult, amelyben természetesen résztvettek a magyar munkások, köztük a textilipari munkások is. A kispesti Popper textilgyár és az Újpesti Cérnagyár előtt tiltakozó gyűlések voltak. Kiemelkedő arányú harcot folytattak a statáriális eljárás és a kommunista vezetők kivégzése ellen az Újpesti Jutagyár dolgozói. "Mi jutagyári kommunisták - irja egy visszaemlékező - akkor már egészen nyiltan beszéltünk erről a dolgozókkal, sőt aláírásokat gyűjtöttünk, amelyben mi, jutagyári dolgozók tiltakozunk a két elvtársunk kivégzése ellen. A tiltakozás mellett még megszerveztük a kivégzés elleni tüntetést is. A gyárból kb. 50 embert sikerült a tüntetésen való részvételre megagitálni. A tüntetés az újpesti vasútállomásnál, a Szent Gellért utcában, Árpád uton. Egyesült Izzó, Chinoin barakk telepeken volt. Ahogy visszaemlékszem, a tüntető tömeg: "le a statáriummal, vesszenek a hóhérok, éljen Sallai és Fürst elvtárs, éljen a proletárdiktatúra!" kiáltásokkal verődött össze. A házakból kitóduló tömeg ujjongva kiabálta: "emberek, kitört a forradalom!" és rögtön az Internacionálét kezdték énekelni. Minket a rendőrök gumibottal vertek szét, a vasúti töltésnél beszo-