Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Dr. Győriványi Sándor: A kötélgyártás szerszámainak fejlődése

kuszálja, a kötény végeit hátul övébe dugja. Ezután az összehajtott fonószürt veszi kezébe és azt kissé, ha vékonyabb fonalat készit, erösebben, megnedvesíti. Ezalatt a kerékhajtó a fonókerekeket megcsuszikolja, vagyis a megfelel" lépcsős tárcsára felhelyezi és megfesziti a hajtószljat. A fonó a készitendő kötéláru jellegének vagy a megadott vastagsági foknak megfelelően kiemel a köténye közepéből szükséges mennyiségű nyersanyagot, szemmé sodorja és ráakasztva a fonókerék forgó horgára, elindul hátrafelé. Egyidejűleg ugy irányitja és szabályozza jobbkezével a kötényéből folyamatosan kihúzódó szálakat, hogy lehetőleg egyenletesen jusson a balkezében tartott fonószürbe /20. ábra/. Természetesen, ha helyenként vastagodó vagy vékonyodó mezőgazdasági kötelet készit, a megfelelő helyeken több vagy kevesebb szálból alakitja a fonalat. A fokozatos átmérő-változás helyére a fonópálya oldalán jelzőrudak figyelmeztetnek. A kötélfonal finomságát az 1 kg szálkenderből kifonható 50 méteres hosszúság váltószáma adja. Amennyiben 150 méter fonalat kivannak 1 kg-ból készíteni, ugy 3-as fonalról beszélnek. Ez kb. 4 mm átmérőjű. Ha 1 kg-ból 200 méter fonal kerül ki, az 4-es, ha 250 ugy az 5-ös, ha 300 méter, akkor 6-os a fonal száma. 10-es fonalnál vékonyabbat a köteles nem készit. Ha a kivánt hossznál kevesebb kerül ki az 1 kg kenderből vagy valamennyi megmarad, a fonó nem végzett jó munkát. Az eltérést annak idején a mestervizsgákon a köteles céhek remeklajstromai súlyosan büntették, sőt, ha az eltérés a kivánt finomságtól nagy volt, ugy nem lehetett mesterré a hibázó. Az elkészült fonalakat a fonótér /szin/ mentén elhelyezett 2 rúdra /botra/ helyezve gyűjtik össze. Amennyiben 10-15 méternél hosszabb fonalat készítenek, azt nem lehet már ugy kifesziteni, hogy ne lógjon a földre, ezért gereblyeszerü fogakkal ellátott A fonó kezének helyzete. 2o. ábra