Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Endrei Walter a történelemtudományok kandidátusa: Mesterségünk dicsérete

századi osztrák orvos botladozó rimeiből is érzékelhetjük, aki meg éppen takácsnőnek irta le Máriát, az őt megtermékenyítő Szentlelket pedig vetüléknek teszi meg némi képzavarral az allegória kedvéért /Henrich v. Neustadt: Von Gottes Zukunft/: Egy szelid szövőnő volt ám Mária erénye fényében. Szőtt és lám nem szakadt a fonal. A láncot Mária fonta, a vetést világitó angyal hozta mely a Mester szájából /?/ eredé ki a szövésnek is mestere. A lánc pedig tapló vala, és isteni a csoda, hogy az angyal szájából isten szava révén tüstént lángra gyullada. /Szerző forditása/ A fonó Mária /XV. század/ A vallásos irodalom mellett moralizáló költemények is keletkeztek, mint pl. a IX. században Íródott "Juh és len vitája", amelyben a vászon és posztó hasznáról elmélkednek. A XII. században már világi, főleg trubadúr dalok és verses lovagregények jelzik a fordulatot egy uj életszemlélet irányában. Utóbbiak között két különleges textilvonatkozásu leirást találunk, amely a korabeli - manufaktúrákhoz hasonló. - fejedelmi dologházakban