Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Endrei Walter a történelemtudományok kandidátusa: Mesterségünk dicsérete

tapasztalható állapotokat leplezi le. Chrétien de Troyes 1160 körül Írott "Yvain avagy az Oroszlán lovag" cimü verses kalandregényében a hős egy selyemszövőházba jut - az irodalomtörténészek egy sziciliai arab tirázra vagy bizánci gineceumre gondolnak - s itt megindult sziwel hallgatja a kizsákmányolt nök panaszát: Egyre csak a selymet szőjjük, jobb ruhához mégsem jutunk, Nyomor, pucérság a sorsunk S mig szenvedünk szegénységtol, Meggazdagszik érdemünkből aki számára dolgozunk. /Szerző forditása/ Néhány évtizeddel később Németföldön követője akadt - hősének neve is azonos - a közismert Hartmann von der Aue Minnesönger személyében. "Erek" cimü lovagregényében /1195 körül/ a hős Iwein nem selyem, hanem vászonmanufakturára bukkan, de a munkásnőkkel szemben tanusitott bánásmód hasonló: Iwein hatalmas nagy dologházhoz ért hirtelen, ez fából volt és disz te len. Vagy háromszáz szegény nő dolgozott ott Bár öregnek egy sem látszott. Rend és fegyelem szabta meg a napi munkaidőt, Volt aki font, volt aki vásznat szőtt Nehéz munkát végeztek, ám nem becsbelent Egyesek csévéltek, mások tiloltak, törtek lent de akár fonták, akár varrtak, akár gerebeneztek, az ügyön semmit sem nyertek, mert az éhhaláltól is alig óvta meg őket gazdájuk hitvány kosztja. Ennek a műfajnak van egy késői - már az újkor elejéről származó - de ide kivánkozó terméke, amely viszont a korai kapitalizmus optimizmusát sugározza. Ennek esetében nemcsak a költő, hanem a megénekelt manufaktúra tulajdonos neve és életkörülményei is ismertek. John Winchcomb a XVI. század elején élt Newburyben és üzeméről Thomas Delaunay "Pleasant History of Jack of Newbury"-jében alábbi leirást adja: Egy hatalmas nagy teremben Kétszáz szövőszék állt rendben. És kétszáz ember serényen dolgozott biz e székeken.