Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

A selyemipar a Kárpátia Selyemszövőgyárral, a Mohácsi Selyemipar Rt-vel és a Magyaróvári Müselyemgyárral bővült. Néhány jelentós hurkolóipari üzem létesült, igy Békéscsabán a Rokka Kötszövőgyár, a Budapesti Harisnyagyár. Lényegesen bővült négy régebbi köto-hurkológyárunk üzeme. 5. táblázat A magyar textilipar gépberendezésének fejlődése a második iparfejlesztési időszakban Iparág Orsók száma 1938 Szövőgépek száma 1938 1921 1938 1921 1938 1921 Pamutipar vigogne orsókkal 38.800 348.060 8,97 4.100 13.640 3,33 Lenipar 10.000 12.100 1,21 Kenderipar 1.500 14.040 9,36 600 1.460 2,43 Jutaipar 10.000 12.000 1,20 565 870 1,54 Gyapjuipar 5.800 100.000 17,2 4 370 2.160 5,84 Selyemipar — — — 550 1.800 3,2 7 ÖSSZESEN : 66.100 486.200 7,36 5.185 19.930 3,84 1921. és 1938. között a ruházkodás szempontjából legnagyobb jelentőségű két iparágban, a pamutiparban és a gyapjuiparban az orsók száma 8,97, ill. 17,24-szeresére, a szövőszékek száma 3,33-szorosára, illetve 5,84-szeresére emelkedett. Igaz, hogy a fejlesztés nagyobbrészt használt gépekkel történt. Ugyancsak jelentős mértékben fejlődött kötő-hurkolóiparunk a hódmezővásárhelyi Kokron-féle üzem, a Guttmann-Fekete-féle öbudai Harisnyagyár stb. létesítése révén. Textilfestő-, nyomó- és kikészitőipar az óbudai Textilfestő- és fehéritőüzemmel, a Filtex-szel bővült, de a régebbi alapitásu üzemek is korszerűsítették berendezésüket.