Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

Ez a nagyméretű és gyorsütemű fejlődés tükröződik az iparstatisztikai adatokban. /5. táblázat/. Textiliparunk gépi berendezése 1939. és 1943. között csak kis mértékben nőtt, főleg a Svájcból importált gépekkel, melyeket az ipar még akkor rendelt meg, amikor a Nemzeti Bank ilyen nem katonai célú beruházásokra devizát adott. De növekedett - átmenetileg - a gépek száma azzal, hogy felvidéki, erdélyi és délvidéki textilüzemek magyar fennhatóság alá kerültek. Ezzel növekedett a munkáslétszám is, amely maximumát 78.142 fővel 1942-ben érte el, de ez 1943-tól kezdve rohamosan csökkent. A gépi kapacitás jelentősen zsugorodott a háború utolsó éveiben a légitámadások pusztitásai következtében. De épségben maradt gépek sem voltak már kihasználhatók a nyers- és tüzelőanyaghiány, a munkaerő kimaradás, valamint a gépek karbantartásának elmulasztása és a munkafegyelem meglazulása miatt. A sztálingrádi csata után már kétségtelenné vált a német és vele együtt a magyar hadsereg veresége. 1944. tavaszán a textilgyárak egymástól függetlenül, sokszor titokban megkezdték a gyári vagyon mentését. Elsősorban a budafoki és nagytétényi pincékben rejtették el fonal- és készáru készleteik egy részét. Kevesen gondoltak a gépi berendezés mentésére, mert 1944. májusáig csak a Magyar Posztógyár és egyik Goldberger üzem szenvedett légitámadás következtében nagyobb gépkárokat. A Magyar Posztógyár vezetői további károk megelőzésére gépi berendezésüknek kb. egyharmadát vidékre menekítették. Ezeket a háború után újból üzembe állították a helyreállított épületekben. A második iparfejlesztési időszakban az állami kedvezmények és a vámvédelem ösztönző hatására tőkések a nagybankok közreműködésével első világháború előtti textiliparuk berendezését - különösen szövőszék-szám tekintetében - felülmúló textilipart hoztak létre. Ez az erősen csökkent területű és népességű Magyarország textiláruszükségletét nagyjában fedezte is, sőt egyes cikkekben, igy például műselyem szövetekben exportra is adott lehetőséget. A gépberendezés nagyrésze erősen lehasznált gépekből állott, melyeket az alapítók ausztriai vagy lengyel gyárukból telepitettek Magyarországra, illetve az emiitett piacokon vásároltak olcsón össze. Különösen