Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

lenedése a nagytőkéseket értékálló befektetésekre ösztönözte. Az inflációs konjunktúra, a nagy árukereslet, az alacsony munkabérek, különösen az olcsó nöi munkaerő, hozzájárult ahhoz, hogy gyáriparunk ujjáépitése legrohamosabban a textilipar vonalán indult meg. Textiliparunk ujjáteremtésére az első lépést Tanácsköztársaságunk kormánya tette, mikor a Felvidék katonai kiüritésére rendelkezésre álló rövid idő alatt leszereltette és áttelepítette a losonci és gácsi posztógyárak fonó-, szövő- és kikészitőüzemei berendezésének egyharmadát. Ezek képezték az 1920-ban alapitott Magyar Posztógyár, illetve a két évvel később felállított Bajai Posztó- és Takarógyár első berendezéseit. Ezeket a következő nagy gyapjuipari alapitások követték 1922. és 1935. között: Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár, Loden Posztógyár, Újpesti Posztógyár, Mechanikai Szövőgyár, Soproni Posztó- és Szőnyeggyár, Soproni Fésűsfonalgyár, Kistarcsai Fésüsfonógyár. Az uj üzemeken kivül nagy kapacitásnövekedést jelentett a győri Richards Finomposztógyár, a Magyar Posztógyár, a Kőszegi Nemez- és Posztógyár gépi berendezéseinek folyamatos fejlesztése. Nem maradt el a fejlesztésben a pamutipar sem. Elsőként a Magyar Pamutipar növelte orsóinak számát 50.000-re. Ezt követte több pamutfonodának, a Dreher-Haggenmacher, a Filtex, a Goldberger, Perutz Testvérek, Francia-Magyar, a Pamuttextilmüvek, Magyar Textilipar, Angol-Magyar Cérnagyár fonóüzemének alapitása. Az előző időszakban létesült pamutszövödék is növelték szövőszék-parkjukat, igy a Magyar Pamutipar 1000-re, a Kammer Testvérek 1000re, a Kispesti Textilgyár 700-ra, Perutz Testvérek 6 44-re növelte szövőszékeinek számát. Uj pamutszövöde-alapitások közül a legjelentősebbek:* Goldberger, Filtex, a Győri Textilmüvek, a Soroksári Textilipar, a HPS /Hermann Pollack und Söhne/ pamutszövődé

je. De fejlődött textiliparunk több ága is. Bővitette üzemét a Szegedi Kenderfonógyár. A pozsonyi Klinger Lenszövőgyár áttelepedett Budakalászra, a késmárki Wein lenszövőüzem Budafokra. Megalakult a Salzmann-féle, későbbi Csillaghegyi Lenárugyár, valamint a Linum Fonóipari Rt.