Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

A szerkezeti elemek erős igénybevétele korlátozza a szövőszék fordulatszámát. Ez a szövőszékek szerkesztőit ujrendszerü szövőgépek kidolgozására ösztönözte. Rossmann mérnök találmányát a svájci Sulzer gépgyár majd negyedszázados kísérletezéssel fejlesztette odáig, hogy az első világháború után megkezdhette a ragadóvetélős szövőgép szériagyártását. A második világháború után jelent meg a piacon a csehszlovák légfuvásos és a vizcseppes szövőgép. Ezt különböző tipusu ragadókaros szövőgépek követték. Mindezeknek közös jellemzője, hogy a szádnyulásba a szövet szélességének megfelelő hosszúságú fonaldarabokat helyeznek el vetülékként, melyeket nagyméretű csévéről /pl. keresztcsévéről/ fejtenek le. A hagyományos és az uj-rendszerü szövés elvét a 2. ábrán mutatjuk be. hagyományos újszerű 2. ábra: Hagyományos és újszerű szövés elve A vetülékrendszerü gépi kötést 1589-ben W. Lee találta fel. Lee gépét 17 45-ben Crane átalakította láncrendszerü kelme kötésére. A francia körhurkológép modelljét Andrieux 1815-ben, az angol körhurkológépét Lamb 1863-ban készitette el. Delarothiére 1831-ben oly sikhurkológépet szerkesztett, mely minta szerinti fogyasztást végzett . A finommechanikai gépgyártás XX. századbeli tökéletesedése a komplikált mozgásokat végző szemképző mechanizmusok nagyszerű fejlődését eredményezte. A legújabb körkötő- és lánchurkológépek nagy termelékenysége és széles skálájú mintázási lehetősége az oka, hogy a kötő-hurkoló technológia a szövés komoly versenytársa lett. A finommechanika fejlődésének köszönhető a varrógép nagyarányú tökéletesedése is, amelynek gyártását E. Howe 1845-ben inditotta el.