Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
A fonalak, szövetek, kelmék, illetve ezek alapanyagának színezésére a kézműipar üstöket, kádakat, később megfelelően kialakított készülékeket használt. Ugyancsak kézműves mesterek alakították ki a nyers szövetek, kelmék csinozására szolgáló eszközöket, berendezéseket, amelyekből azután gépgyárak fejlesztették ki az appretura-gépeket, a mai napig használatos Leviatán gyapjumosógépet, a különböző tipusu s záritógépeket, a kallózó-, a szövet- és kelmemosó gépeket, a bolyhozó, nyiró, perzselő, avató-préselőgépeket, kalandereket, hengeres és filmnyomógépeket stb. Az automatizálási, irányítási és szabályozási technika és különösen az elektronika fejlődésével uj fejezet nyilott a textilgépgyártás előtt, melynek első termékei jelentős haladást eredményeztek a termelékenység, a hatékonyság vonalán. 1.3 Az első magyar textilipari nagyüzemek A XVIII. század ipari forradalmának szele elérte hazánkat is, alkotó erejét azonban a Habsburg kormányzat az osztrák, cseh, morva tartományok felé irányitotta. Textilipari termelésünk oroszlánrésze Mária Terézia és II. József uralma alatt háziipari, illetve kézműipari keretek közt folyt. Súlypontja a Felvidéken, Erdélyben és néhány nagyobb városban volt. Az osztrák örökös tartományokban többezer munkást foglalkoztató gyapjú- és pamutfeldolgozó manufaktúrák alakultak, nálunk csak nagyon lassan fejlődött ki egy-egy jelentősebb textilüzem. Pedig a textilgyártás nyersanyagbázisa meg volt, hisz a XVIII. század közepén a hazai gyapjutermelés meghaladta a 200.OOO q-t. Ez főleg cigálya- és rackagyapjuból állott, de Mária Terézia Spanyolországból importált 350 birkával elinditotta a merino-gyapju termelését is. A magyar gyapjút az osztrák gyapjukereskedők és posztósok vámmentesen vásárolhatták, mig más országok vásárlóinak 60%-os kiviteli vámot kellett fizetniök. Ez a vámrendszer lenyomta a magyar gyapjú árát 1828-ig, amikor a gyapjú kiviteli vámját q-ként 16 forintról 1 forintra csökkentették. x x Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó században. Pest 1868. /320. old./