Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése
A pamutfonodák eleinte a kártolt gyapjúfonás bontó-, valamint kártológépeit alkalmazták. 1795-ben jelent meg a piacon a Connop-féle, majd 1802-ben a Pearson-féle verőgép. 1812-ben az amerikai Elis az opener bontógépet készitette el és ezt rövidesen követte a batteur. A fésűs gyapjúfonás kulcsproblémájának, a fésülésnek első gépi megoldása Cartwright-tól származott, de a tökéletes fésülőgépet J. Heilmann készitette 1838-ban. A len- és kenderrost ősi feltárási műveletei: az áztatás, törés, tilolás, mindmáig gyakorlatban maradtak. Az első tilológépet Cartwright készitette 1790-ben. A gépi berendezést Lawson és Walker 1828-ban oldották meg. Az első selyemgombolyitó motolla 127 2-ből Borghesanotól származik. A gépi melegvizes selyemgombolyitást Gensoni 1805-ben vezette be. 1800-ban Rost állitotta fel az első selyemkondicionálót. Ebben az időben kezdődött a selyemhulladék gépesített feldolgozása, a florett- és a bourette-fonás. Szövés terén J. Kay gyorsvetélő je inditotta el a fejlődést 17 33-ban. Az első mechanikai hajtású szövőszéket Cartwright szerkesztette 17 84-ben. Ez a hagyományos mechanikai szövőszék alaptipusa. A váltóládát R. Kay alkalmazta elsőként. Ennek tökéletesítése a Hodgson revolverváltóláda és a Schönherr vertikális váltóláda. Ezekkel a tökéletesítésekkel kialakult a nyüstös szövőgépek mai napig használatos tipusa, melynek mintázási lehetősége azonban korlátozott. A kinai szövőszék nagy mintázási megoldásának gépesitését csak a XVIII. században kisérelték meg Európában. Tökéletes megoldása Jacquardtól származik /1808/. Mivel 1809-ben csökkent a mintás selyemszövetek iránti kereslet, a lyoni selyemszövő vállalatok elbocsátották munkásaik egy részét. Ezek elkeseredésükben a Jacquard gépeket elégették Lyon főterén. A következő években újra divatba jöttek a mintás selymek, Jacquard ismét elkészítette szövőszékét, melyet a szövők végülis elfogadtak. A hagyományos mechanikai szövőszékeken a vetélőt a vetélőfej mint2 egy 1000 m/sec gyorsítással üti át a láncfonalak alkotta szádon.