Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején

már magához köti a Nemzeti Szinház ós a hetvenes évek elején sem vágott elébe Náday működése annak, hogy Szigligeti meglássa a zsenit Halmi Ferencben.Sok kedves színész egyéniség élte ugyan le vidéken művészi pályáját, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy méltatlanul egy lángelme sem pusztult el ott, elfelejtve. A társulatok, akarva, nem akarva, a Nemzeti Szinház együttesének másolatai voltak. Még fokozottabban másolt a műsor. Ebbe egyébként politikai okok is belejátszottak; amint a pesti műsornál Bécs volt az irányadó, a vidéki kerületek azután érdeklődtek, hogy a kerületi főnökhöz engedélyért beküldött szinmüvek szinre kerültek-e már Pesten és milyen formában? így a cenzúra voltaképpen rákényszeritett egy bizonyos repertoár sablont az összmonarchia egész területére.

1

8* A műsor elevenné varázslása egyébként a cenzúrától függetlenül sem volt könnyű feladat. Jóllehet a vidéken elnézték olyan hazafias darab előadását is, ami a fővárosit. ban szigorúan tilos volt, viszont annál nehezebben szoktak a szinház látogatói az uj stílushoz. A közönség hangadó része a köznemesség soraiból került ki, s ez a negyvenes évekből visszamaradt, mondanivalójában és játékstílusában egyaránt elavult történeti, vagy érzelmes színmüveken csüggött. A kecskeméti közönség beérte pl. Pázmán társulatával,ahol Pázmánt jó hősnek és öregnek,Dömét ügyes komikusnak fogta fel, de fájlalta, hogy "színpadunkra kerültek több olyan francia szabású darabok ós népszínművek /?/, melyekben annyira triviális élezek és czélzatok for18 "Cenzúra az ötvenes években: K. K. Civil Comissar für Ungarn, Praesidialia, 1860. - K. K. Statthalterey für Ungarn, Praesid. 1861-től Htt., XXII. - Könyv és színmű vizsg. oszt. •""^'Ld. A II.Hákóczi Ferenc fogságának esetét Molnár György szegedi koncessziója alapján! 0. L.-Htt. Ein. 1861. IV. D. Fons. 44-52/eln. - 188 -