Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Hozzászólások: - Vajda György Mihály

szót éa ezt a fogalmat rendkivül aokazor, rendkívül régen éa rendkivül fontoa hangsúllyal használjuk éa nem ia vonható kétaégbe, hogy a népiaég, a kulturak kifejlődésének, a miénknek ia, a távolkeletinek ia éa a nyugatinak ia olyan összetevője, amely nélkül egyáltalában nem Képzelhető el. Mit jelent a azinházban a népiaég? Ezt kellene, gondolom, azinháztörténetileg egyazer nagyon világoaaá tennünk. Bizonyára nem ugyanazt jelenti, mint, mondjuk, a Dea Knaben Wunderhorn népdalgyujteményében, vagy Erdélyi Jánoaék, Kriza Jánoaék népdalgyüjteményében, népdalgyűjtésében éa a népballadákban, hanem valami mást. Azok a kutatáaok, amelyeket Kardos Tibor, Dömötör Tekla és mások folytatnak és amelyek a magyar szinházat is, legalább történeti perspektívában megkísérlik kapcsolatba hozni a theätre de la foire-nak egy változatával, rendkivül megkapóak éa ha sikerül a rendelkezésre álló adatok alapján megtalálni a kapcsolatot a magyar szinház közvetlen kezdete - tehát Kelemenék - és a színháznak ezek között az ősi formái között, akkor azt kellene mondanom, hogy megoldódott a magyar színháztörténet problémája. Természetesen nem oldódik meg pillanatok alatt, de megoldódhat. Viszont mindjárt a feltett kérdésre is adna bizonyos feletet, arra ti. hogy a népiaég értelmezése a azinházban talán nem egéazen azonoa az irodalmi népieaaég érteimezéaével. Teasék meg- 76 -