Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Hozzászólások: - Vajda György Mihály

kevésbé, mondjuk a XVI. vagy XV. azázadban, hanem hol ez, hol az tartozik hozzá éa különböző tipuaok alakulnak ki Kelet-Európa bizonyoa alapvonásaiban egyaégea fejlődéaében la. Szeretnék mindjárt egy példát mondani. A politikai helyzet folytán ma a Német Demokratikus Köztársaság kelethez tartozik, speciálisan a német irodalomban, vagy a német színháztörténetben vannak olyan jelenségek, ame­lyeket határozottéin inkább a keleti tipusu fejlő­déshez sorolhatnánk, mint a nyugatihoz. Dömötör Tekla által olyan klasszikusan kifejtett nemzeti színháznak az esetében is ez a helyzet. Köztudomá­sú, hogy a német nemzeti szinház első harcosai, Elias. Schlegel és Lessing, nemzeti szinházon olyan színházat értettek, amely független az udvartól, független a fejedelemtől, amelyet polgárok alapí­tanak, ezért német, tehát nemzeti nyelvű, tehát nemzeti szinház. Ez az egész nemzeti szinházi gon­dolat, amely részben közvetlenül, részben schille­ri közvetítéssel eljut, azt hiszem kivétel nélkül, minden kelet-európai néphez, tulajdonképpen nem sok késéssel ugyanazt a problémát veti fel, ti. olyan nemzeti színházat létrehozni és azt tekinte­ni nemzeti színháznak, amely független az udvar­tól. A magyeir Nemzeti Szinház a legékesebb példa rá, amelynek megnyitójára, ha jól tudom nem hívták meg az udvarhoz közel álló nádort sem, tehát a Habsburgoktól távoltartották magukat. Azért, mert - 74 -

Next

/
Thumbnails
Contents