Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Előadások - Szabolcsi Bence

nemzeti. Éa éppen emiatt valahogy a klasszikának í olyan igénye itt nincs éa nem is lehet, mint volt a klasszikusoknak a hazájában vagy a hazáiban. Nagyon érdekes a risorgimento Olaazországáx * az a páratlan visszhangja Magyarországon, ahoj már Verdi előtt jönnek tulajdonképpen az első szabadság-operák. 1930 táján létrejön a francia forradalmi operának egy olyan fajta olasz-francia tipusu vegyüléke, ami főleg Párizsból kiindulva meghódítja az egész világot, Kelet-Európát is. Két ilyen szabadság-operát szeretnék megemliteni Önöknek. Az egyik 1829-ben született, ez Rossini Tell Vilmo

sa. Ennek rendkivül gyújtó hatása van egész Kelet-Európában is, szinte példátlan diadalmenet. Aztán két évvel később születik Bellini Puritánok c. operája, amiben bújtatottan, vagy nem bújtatottan, ugyanez a szabadság hang, ez a risorgimentohang uralkodik, annak a nagy szabadságeskünek a hangja, amely Verdit késő öregkoráig elkiaéri, mert Verdi munkásságát - még a Traviat

át.a Trub

adurt, a Rigolett

ót is jellemzi, tehát a romantikus forulaton tul, az un. magánügyek operáján tul is - mindvégig bujkálva elkiséri legvégső, utolsó korszakáig az a szabadság induló hang, az a azabadságeskü hang, amelyet a fiatalkori, a patrióta operáiban megütött. Közvetve, vagy közvetlenül még egy műfajjal van kapcsolata ennek a nemzeti operának és ez nem más, mint a francia forradalomnak a - 37 -