Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Előadások - Szabolcsi Bence

lamai tömegdalokká válnak, politikai tüntetések zenei kíséretévé. Nem véletlen az, hogy 1848-ban a Meghalt a cselszöv

ő dallamára irt Metternich-ellenes szöveggel tüntetnek a pesti utcán. Nem véletlen az, hogy Glinkát azzal támadják már 1836-ban Moszkvában és Szentpétervárott, hogy az Ivan Szuazanyi

n nem más, mint a kocsisok zenéje. Hitvány, vulgáris zene, amivel a zeneszerző legföljebb a szemtelen tömeget akarja megmozgatni. Legföljebb a galériának, é s nem a földszintnek szóJá» Ez a politikai háttér. Emiitettem, hogy ezzel Kelet-Európa nem áll egymagában, mert ugyanez a politikai háttér szembetűnő a risorgimento Olaszországában is, és egy ideig a német opera területén, még Wagner ifjúkorában is igy volt. 1850 derékba töri nemcsak a Jungdeutschland mozgalmát, hanem bizonyos értelemben az öntudatos, a nemzeti német operának a kibontakozását is. Wagnernek a nagy problematikája, amelyen napjainkban annyira vitatkoznak Európa legkülönbözőbb részeiben, épp ezzel függ össze. Mennyiben magányos és filozófiai kezdeményezés a nagy wagneri zenedráma, mennyiben kapcsolódik össze a német nép életével. Erről most itt nem beszélhetünk, de a problémák ide vezetnek. A negyedik pontja ennek a tézisgyűjteménynek a külföldi forrásoknak, az előzményeknek rövid áttekintése. Az első kutatási kísérletek azt a benyomást keltik, hogy a kelet-európai zenedráma - 30 -