Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hont Ferenc elnöki megnyitója - D. Dömötör Teklas A kelet-európai színjátszás kezdetei

is, a hivatásos polgári színjátszás mellett csak másodrangú jelentőségűek« tehát az iskoladráma, a főúri udvari színjátszás. A XVIII—XIX. században azonban, mikor a polgári eszmék Kelet-Európában is diadalra jutnak, a hivatásos színjátszás egyik fontos eszköze lesz ennek az átalakulásnak. (Érdekes újra megemlíteni, hogy a török hódoltsági térületek népeinek hivatásos színjátszása külföldön élő csoportoknál indul meg s e nemzeti nyelven játszó szintársaságok a nemzeti ellenállás fontos tényezői isi a görög színjátszás például Romániában talál otthonra, a délszláv színjátszás Ausztriában és Magyarországon.) A XVT-XVTII. századig a kelet-európai színi formákat tehát főként a történeti-tipológiai vizsgálat segítségével tudjuk értelmezni. Ez előadás nem ad módot arra, hogy részletkérdésekre kitérjünk,osak néhány feltűnő példát említünk. Ilyen tipológiai egyezés, hogy a humanista reneszánsz drámákat a hivatásos színjátszás kialakulása előtti időkben az egyetemi ifjúság hozza színre. Ez az egyetemi színjátszás nem azonosítható a későbbi iskolai színjátszással, melytől szervezetében, ideológiájában is különbözött. Angliában például, a XVI. században, egyetemi diákok közül drámaírók és színjátszók kerülnek kl. Jogászok adják elő a Seneoa hatása alatt készült Gorbodu

cot. Cambridgeban és Oxfordban nevelődnek kl a humanista angol dráma Írói és előadói. A krakkói egyetem diákjai 1516-ban, a prágai egyetem diákjai az 1530-as években rendeznek latin előadást. Bornemissza Péter Magyar Elektr

áját a Bécsben tanuló magyar diákok kérésére Írja és Így tovább. Ugyancsak nem véletlen az, hogy a kelet-európai nemzeti játékszínek kialakulásánál a XVIII—XIX. század fordulóján ismét a nemzeti értelmiség, főként az egyetemi diákság játszik minden országban nagy szerepet. - 59 -