Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hont Ferenc elnöki megnyitója - D. Dömötör Teklas A kelet-európai színjátszás kezdetei

ti nyelvű színjátszás itt is a XVIII. század végén, XIX. század elején alakul ki. Ezt megelőzően például Zágrábban ós Ljubljanában német és olasz előadások folynak; Újvidé­ken 1838-ban alakul hivatásos színtársulat. Ez a társulat 1842-ben költözik át Belgrádba. Az első önálló belgrádi színház 1868-ban épül meg. Zágrábban 183''—ben építenek ál­landó színházat, ez 1851-től nemzeti tulajdonná lesz. A török hódoltsági területek nemzeti színjátszása részben emigráns csoportok körében alakult ki. A görög színjátszás a XVII. században Krétában talál otthonra, a XIX. század elején Bukarestben, Ja^i-ban és Odesszában. Az első modern görög színpad 1705-ben Ja^i-ban nyilik meg. Amikor Athén les^ a felszabadult görögség fővárosa, itt is megkezdődik a sziniélet,1845-ben állandó zárt színpad épül Athénben. A rcmán hivatásos színjátszás a XVTII. századi kísér­letek után a XIX.század elején Ja§i-ban szilárdul meg. Itt orosz, görög és román előadások egymás mellett szerepel­nek, de 1845-46-ban már 37 romám nyelvű színdarab szerepel a szinház repertoárjában. Bukarestben az első román nyelvű színielőadások az 1810-es években játszódnak le, a XIX. század közepéig a román hivatásos színjátszás is tuljut a kezdeti nehézségeken. A bolgároknál az 1860-as években szerveződtek az első hivatásos szinicsöpörtök. Miért fejlődik ennyire egyenlőtlenül a nemzeti nyelvű dráma s a nemzeti hivatásos színpad? Az újkori európai dráma összetevői, kialakító elemei egész Európában ugyanazok voltaks az egyes európai orszá­gok népies-teátrális szokásai, a középkori színi formák, melyek részben az egyházon belül alakultak ki s a klasszi­kus antikvitás kéziratoséul fennmaradt drámai alkotásai, melyek példaképp hatottak s amelyekből formát és műfajt tanultak. Ezekből az összetevőkből alakult ki az újkori reneszánsz dráma. A hivatásos színpad kialakulása azonban egyes országokban évszázadokat késik s ezt a különbséget a gazdasági-társadalmi fejlődés és emellett Délkelet-Európá­ban a török megszállás hozta létre. A gazdaságilag fejlet­tebb, a kapitalista fejlődés útjára lépett országokban, a városokban hivatásos nyilvános polgári színjátszás ver gyökeret. A kelet-európai országokban még évszázadokon ke­resztül feudális vagy félfeudális államrend marad fenn és a városi polgárság számszerűen, kulturálisan sem olyan je— - 57 -

Next

/
Thumbnails
Contents