Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

kereslet szerény, kicsit foghijas minőségi jellemzését is megkaphatnánk. Gondolok itt különösen a müfajstatisztikákra. Ha azonban többet akarunk annál látni, mint amit a szinház pénztárában megfigyelhetünk (a szervezők adatai sincsenek megfelelően feldolgozva), akkor uj megfigyelési rendszert,ehhez uj mértékegységet kell konstruálnunk. Mindenekelőtt ki kell lépnünk a pénztárból és az emberekhez, a tényleges és potencionálls (lehetséges) közönséghez, a személyiségekhez kell fordulnunk. Milyen legyen a) az uj mértékegység; b) hogyan forduljunk a potenciális közönséghez? a) A mértékegységnek olyannak kell lennie, amellyel mérni lehet a színjátékon belül és rajta kivül, a társadalom egészében az egyes kulturális ágak között. Szellemi és anyagi szükségletek, használati értékek mérésére és értékrendjének felépítésére egyaránt alkalmas kell legyen. A mértékegység alaptulajdonsága tehát csak olyan lehet, ami jelen van a színjátékban, a többi kulturális tényezőben és végső soron minden használati értékszükséglet kielégítésében. A mértékegységnek tehát ebben az esetben igen általánosnak kell lennie. Ilyennek tartom a lakosságnak az egyes használati értékekre fordított idejé

t és jövedelmé

t. Müködéstani szemléletünk kiindulópontja ilyen mutató használatát lehetővé teszi. Az egyes használati értékek részére, igy a szinház részére is ehhez a két főmutatóhoz, mint mértékhez csatlakozó belső mértéket és értékrendet kell kidolgozni ugy, hogy ezek a magasabb és általánosabb mértékkel mért értékrendbe beleilleszthetők legyenek. (Mikróés makró-rend.) Ilyen mértékrendszer (belső, külső) kiépitésére azért is szükség van, mert a tervszerű arányosság különben nem teremthető meg. A tervszerű arányosság tulajdonképpen ilyen mértékrendszeren kialakított értékrend. - 137 -