Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

b) Hogyan forduljunk a kidolgozott mértékrendszerrel a színház potencionális közönségéhez? Potencionális néző, a teljes lakosság bizonyos korhatár korrekcióval. (Nagyon fiatalok, nagyon öregek.) Á teljes lakosságnak potencionális szinháznézókké való leszűkítéséhez a koron kivül más korrekciós tényezőt nem igen fogadhatunk el, bár Ilyenek gyanánt szokták emlegetni a műveltséget,a távolságot a színháztól stb. Székely dr. joggal üzent hadat a távolsági korrekciónak. A potenciális nézőktől azt kellene megtudnunk, mekkora azoknak száma (mennyisége), milyen rétegekből kerülnek ki, milyen intenzitással (gyakorisággal) látogatják a színházat, tehát hogyan hozzák létre azokat az adatokat, amelyeket a primer szinházstatisztika, mint látogatói számot tart nyilván. Kik a látogatók és miért? Kik a nem látogatók és miért? Más vagy uj művészetek? TV? Anyagi, családi okok? Szabadidő, vagy jövedelemhiány stb.? Az ország lakosságát tehát két csoportra osztjuk. A szinházképesek és a koruk miatt szinházképtelenek csoportjára. A szinházképesek számát legalább 7 millióra, a teljes lakosság 70 %-ára kell tenni. Ezen belül nyilván több a színházba nem járó, nem rendszeresen, igen ritkán járó, mint azok száma, akik "színházbajárási szokás" rabjai. Ha tehát a színházban fordulunk a közönséghez, akkor a potencionális közönség kis részét a szlnházbajárási szokással rendelkezők véleményét, szándékát, Indítékait ismerjük meg csupán. Ennek a színházba járó rétegnek intenzitását, tehát színházlátogatásának gyakoriságát akarjuk csak növelni. Ez is jelentős, de még nagyobb tartalékaink vannak a potencionális nézőközönség színházlátogatókon kívüli rétegeiben. Ez a potencionális közönség nagyobbik része, ezt akarjuk megismerni. Ezt a réteget a szinházon kivül, otthonában kell fölkeresni, ha egyáltalában meg akarjuk ismerni vagy életmódján, életeszközein változtatni akarunk, ha színházlátogatónak meg akarjuk nyerni. Előbb tehát a látogatók mennyiségét - 138 -