Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Szekeres József: A teátrográfia módszerei

Melléklet A következő példákat az Elméleti Munkaközösségben megvitatásra került dolgozatokból vettük. A szemelvényeket nem tekintjük iskolapéldáknak, hanem csak egy-egy állomásnak a helyes módszer keresésének utján. 1. Dramaturgia Bródy Sándor: A medikus. Madách Szinház, 1959. IV. 18. ...Bródy Sándor 48 éves volt, amikor megirta 24 éves önmagát. Tul volt fiatalkori illúzióin és tul volt egy hajszál híján sikerült öngyilkosságon. És fiatal darabot irt a fiatalokról. Olyan darabot, amely ma is frissen hat, nem kell "leporolni". A mához persze másként kell szólnia a darabnak, mint apáinkhoz, nagyapáinkhoz szólt. A mi mai színházunknak ugy kell szinre vinnie a fél évszázados darabot, hogy meglássuk belőle, hogyan látja a kort az iró, hogyan látja az Írót és hogyan ugyanazt a kort a szinház. Nos, megítélésem szerint a Madách Szinház nem tudott megbirkózni a hármas feladattal. Kezdjük mindjárt a dramaturgiai változtatásokkal. Bródy Sándor olyan korban élt, amikor központi hősét bátran megírhatta egy vidéki zsidó szabócska katalizált fiának. Arrak János társadalmi he.lysetének lebegését, bizonytalanságát ez a körülmény jól hangsúlyozta. Maga a tény utalásokból és kimondott szavakból kivehető az eredeti darabban. A szinház 88