Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - H. Teschler Andrea: Színháztudományi drámaelemzés

b/ a "rejtett" konfliktus valósága, c/ az újfajta hős megszületése. ft ft É Az ellénforradalmat követő időszakban megszületett jó né­hány irodalmi alkotás, amely 1956 október-novemberének problé­máit dolgozta fel. A dráma, amely az ellentétek nyilt össze­csapásának "látványos" műfaja, különösen alkalmas volt, hogy az erre a korszakra jellemző ellentmondásokat művészi formában megörökítse. Sorjában születtek a szinpadi alkotások, amelyek a valóság igaz ábrázolása és a művészi követelmények próbált egyaránt kiállották. Elég, ha csak a legsikeresebb darabokra utalunk: Darvas József Kormos é g. Dobozy Imre Szélviha r. Mes­terházi Lajos Pesti embere k. Fehér István Bekötött szemme l c. müveire. Az ellenforradalmi korszakot ábrázoló müvek problémafel­vetése világos és egyértelmű, a konfliktus pontosan körülhatá­rolható, mint ahogy az egymással szembenálló táborok is kéz­zelfoghatóak. Mint mindig, amikor a történelmi előrehaladás vagy időleges megtorpanás, lót va^y nem lét kérdése vetődik fel egy nemzet életében, a drámai műfaj megtalálja a maga, va­lóságban meglevő igas problémáit - ebben a korszakban Is a drámairodalom felfelé ivelő szakaszához értünk. Szebb művészi feladatnak tűnik nagy történelmi események és külsőleg is érzékelhető világválságok ábrázolása, mint a mindennapok konfliktusának kifejezése. Könnyebb is a felszínen megtalálni a mindenki számára világosan érzékelhető problémá­kat és konfliktusokat. Az ellenforradalomról irott drámák korszakának lezáródá­sával drámairodalmunkban határozott válság mutatkozott. Egymás után születtek ugyan az uj magyar szindarabok, amelyek a szo­cialista realizmus eddig ismeretlen csodabogarait: a "szocia­99

Next

/
Thumbnails
Contents