Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Cenner Mihály: A színházi muzeológia kérdéseiről

olyan, nea véglegesen meghatározott emlékkel lenne dolgunk, amely a soronlevő kiállításból nem hiányozhat, megfelelő magyarázó felirattal kell a közönséget tájékoztatni az emlékanyag valószínű mibenléte felől. /Csak valószínűségre meghatározott képek, feltehetően ilyen vagy olyan rendeltetésű kellékek stb./. A gyűjtött anyag másodpéldányai, fotómásolatai dokumentációs célokat szolgálnak. A szinházi területen igen gyakran van szükség régebbi előadások, színészek fényképeire, szinlapokra, cikkek, tanulmányok illusztrálásakor, vagy egy-egy régi darab felújításakor /rendezők, szceniicusok részére/, külföldi megkeresésre, vagy a hazai kutatók számára. Miután auseuai szabály, hogy leltározott gyűjteményünkben csak muzeális emlékeket őrizhetünk, de olykor, sőt gyakran szűkség van illusztratív vagy dokumentációs anyagra is, ezért pl. a Magyar Távirati Iroda Fotó Osztálya által készített szinháxi felvételek pozitivjait megvásároljuk ugyan, de csak egyszerű nyilvántartásba vesszük és nem leltározzuk műtárgy módjára, aert az eredeti, a negativ, nem a mi tulajdonunkban van. Ugyanígy járunk el a saját fotói-Oratóriumunkban készült, többnyire reprodukciós felvételekkel is. /A fotólabor feladata lenne a leltározott emléktárgyak fényképezése is a lelrókertonok részére, s ezek negativjait, mint auzeuai segédanyagot tartanánk nyilván, da erre a kis kapacitású labor egyelőre még képtelen./ Hasonlóképpen gyűjtjük a saját és idegen kiállításokhoz szükséges plakátokat és ssinlapokat is, aert a kiállítással kapcsolatos kasirosás után a színlap a legritkább esetben marad épen.Beért leltározottat ilyen aélra nem is adhatunk ki. 274