Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Cenner Mihály: A színházi muzeológia kérdéseiről

/Egressy Gábor nyakkendője. Viselte 1848. március 15-án stb./ A tudományos leirást kiegészítik az esetleges publikációra vonatkozó bibliográfiai adatok, végül a műtárgy fényképe, ' A tudományos meghatározás legmagasabb foka a tudományos publikáció, az értekezés vagy tanulmány egyes műtárgyról vagy műtárgyak bizonyos csoportjáról. A leltározott és meghatározott emlékanyagot szakszerűen kell raktározni, lehetőleg műfajuknak megfelelően, külön-nUlön csoportban, de a muzeológia szabályának megfelelően, a leltári számok sorrendjében. Tehát külön a kéziratokat, nyomtatványokat, szinlapokat, fényképeket, emléktárgyakat stb., s az egyee csoportokon belül leltári számrendben. d/ Felhasználás: kiállítás - dokumentáció Emiitettük már korábban, hogy a színháztörténeti emlékanyag gyűjtésénél egyik fontos szempont a kiál

lithatóság. A színháztörténet egyes korszakait, egyes színházak és szinészek működését, pályafutását kiállításokon mutatjuk be a közönségnek. Ezt a célt is szolgaija az emlékanyag gyűjtése. A kiállítások a legkülönféle módozatokban állíthatók össze: korszakok, szinházak, szinészek, stílusirányzatok, az előadott drámák szerzői, műfajai stb. alapján. Bármilyen kiállításról legyen is szó, a kiállítási anyag nem nélkülözhető egyiknél sem. Elképzelhető csak plakátokból, vagy csak fényképekből is kiállítás, de általában minden kiállítást színessé, mozgalmassá tesz a különféle kiállított anyag felhasználása: kép, szobor, emléktárgy, színlap, fénykép, rekonstrukció stb. Fontos; hogy kiállításra csak meghatározott anyag kerülhessen; a közönséget nem szabad kétségben hagyni az emlékanyagot illetően. Ha mégis *ATÖ. AZ adattározás elvi és gyakorlati szempontjai c. cikkel. 273