Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

II. Színháztörténet - Mályuszné Császár Edit: A magyar rendezéstörténet néhány kérdése 1790-tSl Szigligeti haláláig

díszletben, ruhában ós játékban egyaránt. A polgárosodó közönség aligha adózott már csodálattal Egressy börtönlakójának a koronázótemplom alatt, mert kissé rest fantáziája valószerűtlennek találta. De nem is érdeklődött a történelmi drámák és lelkes hőseik iránt. Beérte egy polgári lakás minél élethUbb nappali szobájával vagy szalonjával, ahol senki sem állhatott emelvényen, kivont karddal a kezében, hanem az összes szereplőknek a mindennapi élet megszokott formái között kellett mozogniuk és beszélniük. Szemére vethetjük a polgári kornak, mint Gyulai kifogásolta, hogy nem hevült fenséges eszményekért és ideálja az élet hétköznapjainak csak kissé megszépített mása volt, de hogy a rendezés történetében nagy lépést tett előre, azt nem vitathatjuk tőle el. Létrehozta a jó együttes igényét, tehát megteremtette azt a rendező tipust is, aki az összjátékra törekszik. Polgári rendezőink klasszikusa, Paulay, a hatvanas években kezdte meg fővárosi pályafutását, ha egyelőre csak a szinészit is. Azonban olyan nagyok közé csöppent, akik hoszszabb-rövidebb nyugati tanulmányut után felismerték az összjáték szükségességát és mint alakító művészek ennek akartak érvényt szerezni. Paulay egyik legnagyobb rendezőnkké vált, de utján Feleki, Szerdahelyi és Tóth József utmutatásai, játékbeli újításai inditották el. Hogy Paulayt a polgári korszak nagyjai közé kell sorolnunk, affelől senkinek sem támadhat kételye. De hová tegyük Molnár Györgyöt, a Paulaynál néhány évvel idősebb tragikus hőst, a történelmi szinmü nagy szerelmesét, aki Egressyt vallotta színészi mintaképének és még tanuja lehetett Frédérick lemaitre utolsó felragyogásának. Vajon ez a Molnár valóban annyira romantikus-e, amint ő maga hiszi magáról, és amint szinészi múltját tekintve, mi is hajlandók lennénk feltételezni? Ne higyjünk a csalóka látszatnak. Molnár, a szinész, lehetett romantikus - nem is tartozott a legnagyobbak közé -, de 197