Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962
I. Színházelmélet - Kovács Tivadar: Hagyomány és versmondás
1961-ben ankéton vettem részt, melyen a versmondó alkotásának különböző módozatait beszélték meg előadóművészek és versmondó szinészek. Az egyik jó nevü előadómüvésznő hibáztatott egy, a televízióban elhangzott verselőadást: "Nagyon nem tetszett /!/ nekem az előadás, mert a vers /Ady: Uj tavaszi seregszemle/ előadásának kialakult hagyományai vannak. Évtizedek alatt a különböző nagy versmondó egyéniségek kialakították e vers legjobb előadói formáját, szinte előadói normáját. Ettől eltérni súlyos hiba." Tehát: a szinész nem ugy mondott el egy verset, ahogy a közönség megszokta. Ezt súlyos hibának minősítette az előadómüvésznő. Ennek kapcsán merült fel bennem: vajon a hagyományokhoz feltétlenül kell-e ragaszkodnunk? Szabad-e túllépni olyan hagyományokon, melyek sablonná merevültek és szabad-e túllépni olyanokon, melyek nem váltak formálissá? Mi magyarok eléggé szentimentálisak vagyunk és nagyon ragaszkodunk klasszikus hagyományainkhoz. Ez helyes és feltétlenül örömmel tölti el az embert. Csakhogy... Csakhogy milyen klasszikus hagyományhoz ragaszkodunk? Büszke nemzeti örömmel tölt el bennünket Szondy György hőstette, ugyanakkor hagyjuk, hogy az idő /és a Terményforgalmi Vállalat/ lerombolja Drégely várának még megmaradt részeit. Hódolunk Vörösmartynak, de legnagyobb filozofikus mesejátékunkat, a Csongor és Tündé t, évekig nem engedtük szinpadra. Legnagyobb magyar színésznek tartjuk Egressy Gábort, de ki olvassa a ma is sok vonatkozásban időszerű A színészet könyv ét? Tehát milyen az a "klasszikus hagyomány", amit tisztelünk? Formális, fiégi, bevett sablonokat ismételgetünk, anélkül, hogy akarnánk megérteni azok tartalmát, vagy méginkább: akarnánk átértékelni azok tartalmát. Én •indig nagyon félek, amikor a hagyományról beszélnek, mert ennek, a mi gyakorlatunkban nem szokott jó vége lenni. Itt van a versmondás hagyománya! Az előadómüvésznő olyan tett miatt hibáztatta a szavalót, amiért tulajdonképpen di121
