Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - H.Teschler Andrea: A Színháztudományi Intézet kiadványairól

társadalom valósága. Az egyén megtagadva ezt a valóságot, a társadalommal kerül szembe és ezen az egyénnek össze kell törnie. Ebben a tételben a társadalom és egyén viszonyának valami olyan megoldását látjuk, amely pontosan az ellentétes pólusra lenditi az irót, mint ahol például Ionesco Rinocérosza áll. Ebben a társadalom formálóerejének felismerése jut kifejezésre, szemben Ionesco szélsőséges álláspontjával, amely azt hirdeti, hogy az individuum mindenek felett áll, és ennek értelmében az egyénben látja a társadalmi problémák feloldódását. Az élet maga fejlődés, állapítja meg az iró és ebből következik az, hogy a drámában, amely az élet egy darabja, történést kell ábrázolni. Ez a történés-ábrázolás ismét állásfoglalás azzal az irányzattal szemben, amely egyetlen feladatának csak a jelen arcának túlzott rajzát tekinti. A mult szükséges ahhoz, hogy a jelent megérthessük, mint a muló idő egyetlen pillanatát, amely magában hordozza a jövőt. Miller itt ahhoz a drámaelméleti irányzathoz kapcsolódik, amelynek nagy képviselője Ibsen volt. Miller elvi megállapításain tul, formai megoldásokkal is foglalkozik. Felismeri, hogy a naturalizmus, amely a mult század végén és századunk elején a valóság feltárásának eszköze volt, ma átcsapott sajátmaga ellentétébe, valamiféle védekezéssé vált, védekezéssé a valóság látásával és láttatásával szemben. A naturalizmus, mint forma a tartalomban, az igazság feltárása ellen fordult. A dráma szárnyakat adó ereje a hagyományokra támaszkodva megteremti az uj formákat, amelyek gátat állítanak a túlzott és bizarr formai kísérletezéseknek. Ezzel Miller szembeszegül az önmagáért való formai kísérleteknek, amit pedig a magukat avantgardistáknak nevező irók közül egynéhányan bevallva vagy tagadva egyetlen feladatuknak tekintenek. Tartalom és forma viszonyáról Miller a következőképpen nyilatkozik: "Az én számomra a szinház elsősorban a szenvedély kifejezésének eszköze. Bármilyen fontosak a - 3o7 -