Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Dömötör Tekla: Műfajok és stilusirányok a XVII.századi magyar szinpadon

Jelentős drámai alkotásában, a Constantinnának és Vlctoriának egymáshoz való igaz szerelmükről Írott Komédiában is. A IV. felvonás 4.jelenetére gondolunk. Sajnos a szerző színpadi utasitást nem ad müvéhez. A szövegben viszont ezt olvashatjuk« Constantinus: S vajon lelkem Victoriám, nyomorgó lakásunk tenéked mint tetszik? Victoria: Mi felől kérded? Constantinus: Azért, hogy a pusztában való lakást és a koplalást te nem szoktad volna .... Ah szerelmes lelkem, gyönyörűséges illatú szép piros rózsám, vaj mely gyenge természetű vagy te? Hova lett testednek kívánságod szerint házadnál való gyönge tartása? Elhagyád. Szép termetednek ékes öltözeti? Nincsenek. Környülötted lévő sok leányzók? Ezek mind elmaradtanak. Szerelmes szüleid helyében árvaság, országod helyében rettentő pusztaság. Gazdagságért szegénység, jó étkek helyében gyökerek stb. Victoria: Atyámnak palotájánál gyönyörüségesb s a lapos helyen álló sárizü vizek minden ezelőtt kostolt italoknál édesbbek és a vadakat éltető gyökerek is, noha az emberi természettel majd ha ellenkezők is, az étkeknél jobb izük, kikkel otthon éltem. Constantinus: De az a kérdés, m?t mivéljünk és meddig gondolod együtt, hogy ebben az állapotban maradjunk, pusztában sanyarúsággal éljünk/stb./. A Constantinus és Victori

a többi színét is jól elképzelhetjük a soproni diszletkönyv vázlatai szerint. A darab jórészt a kastély előtti kertben vagy udvarban játszódik, kevés a színváltozás. A Gyöngyösinek tulajdonított Florentin

a c. dráma sem ad szinpadi utasitást, azonban ez - 25 - i