Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Dömötör Tekla: Műfajok és stilusirányok a XVII.századi magyar szinpadon

is nagyrészt a hercegi kastély előtti kertben játszódik, egy jelenet pedig a kastély termére utal. A századból fennmaradt néhány magyar történelmi dráma szintere is könnyen elképzelhető a jezsuita vázlatkönyv szinpadmegoldásai nyomán /városfal,török sátrak/, bár igen érdekes lenne tudni, hogy például a perzsa udvart milyen módon jelazték a nagyenyedi iskola színjátszói. /Cyrus/ Természetesen nem hiányzik a soproni diszletkönyvből a stilizált ördögfigura sem. Sajnos, a század két komikotragédiája sem ad pokol-szinéhez semmi féle rendezői utasítást. A magyar kutatók feltételezik,hogy Felvinczi Györgyöt daljátéka megírásánál az II pomo d'oro cimü opera ihlette meg, illetőleg még inkább ennek nyomtatott, diszes szövegkönyve. Az opera jogos hírnevét főként Lodovico Ottavio Burnacini, a század egyik legnevesebb színházi tervezőművésze közreműködésének köszönhette. Az egykorú metszetek még ma is fogalmat adnak a díszletek, kosztümök s a színpadi összkép pompájáról, alkotójuk merész, szellemes fantáziájáról és technikai tudásáról. Érdekes lenne tudni, hogy íelvinczi /amennyiben daljátéka tényleg szinrekerült/, mit tudott megvalósítani nálunk,élőképének szellemes, fantáziadús színpadi figuráiból. A protestáns iskoláknál ilyesfajta barokkos fantáziájú díszletekre, kosztümökre nem gondolhatunk. Leghitelesebb emlékünk e századból Eisenberg Péter Bártfán 1652ben kiadott németnyelvű drámája,amely 12 metszetet tartalmas. A színpad éppúgy, mint az ábrázolt élőképek, meglehetősen egyszerűek, azonban a rendezői utasításokból megtudjuk, hogy az előadásnál mesterséges világítást alkalmaztak és két függönye is volt a színpadnak. Comenius is ad latin iskoladrámájához egy sor rendezői utasítást; Így többek között a sárospataki előadáshoz külön öltözőt jelöl ki. ő utal arra is, hogy a nézők tapsolni szokták, ha tetszik az előadás. - 26 - i