Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Krónika másfél év magyar szinhá-zi bemutatóiról

birkózója, valamint Máthé Erzsi érdekes, ostoba és felszínes, ugyanakkor a szakadékkal felelőtlenül kacérkodó Biedermannéja. A Magyar Néphadsereg Színházában került szinre 1959 ápr.10-én N. Richard Nas

h amerikai iró külföldön nagy sikert aratott Esőcsinál

ó c. darabja, három hónappal a pécsi ősbemutató után. Kazimir Károly rendező a darabot szándékosan a vigjáték felé tolta, s igen szórakoztató, harmónikus előadást teremtett. A siker záloga főleg Bulla Elma kitűnő lizzieje volt, aki valóban a szemünk előtt vált semmitmondó külsejü vénkisasszonyból, a szerelem ereje által, szép fiatal nővé, és nagy monológja, amelyben a pipiskedő, magukat kellető, sikeres nőket kifigurázza, azzal a vággyal, hogy bárcsak hasonlíthatna hozzájuk, viharös közönségsikert aratott. Egy nálunk kevéssé ismert drámairodalom - Dániáé mutatkozott be 1959 nov. 5-én a Petőfi Szinház színpadán, Otto L.Fischer Kimen

ő c.müvével. Simon Zsuzsa rendező megőrizte a valóság és vizió váltakozásán belül az Írói koncepció egységét, de a mü érzelgősségét nem tudta kellően tompítani. A munkásanya testére szabott szerepében megrendítően finom alakitást nyújtott Dayka Margit. Ugyancsak a Petőfi Szinház mutatta be röviddel az amerikai ősbemutató után a fiatal néger irónő, Lorraine Hansberr

y első darabját, A napfény nem elad

ót /1960 jan. 5/. A nagy tehetséggel megirt, finom és lirai szinekben gazdag drámai életkép hiteles és döbbenetes hiradás az amerikai négerek sorsáról és Pártos Géza rendező az egzotikum csábitását elkerülve szépen és bensőségesen formálta színpadra a lounger-család otthonét, életmódját, mindennapjaik légkörét, noha a mü drámaiságát nem mindenütt tudta kibontani, s inkább az apró mozzanatok kidolgozásában, mint az egységes drámai lendület megteremtésében ért el eredményt - ami természetesen a darabból magából is következik. A szereplők közül emlékezetes marad Simon Zsuzsa - 228 - i