Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Székely György dr.: Előadás előtt - előadás után. Coriolanus /szerepelemzés/ - Az öreg hölgy látogatása /Dür-renmatt darabja a Néphadsereg Színházában/

azért olyan lenyűgöző, mert Sulyok Mária kitűnő eszközökkel ragadja meg ezt a démoni figurát.* Az állomáson várakozó emberek megdöbbenten lépnek bátra: s pár pillanat múlva belép az öreg hölgy. Jobboldalról érkezik, fekete ruhában, ékszeres-tollas kalapban, jobbkezében tartva lornyonát, s anélkül, hogy bérkit is pillantásra méltatna, pár lépéssel középre kanyarodik s a nézőtérrel szembenállva teszi fel első kérdéseit. Senkire sem néz, senkit nem vesz tekintetbe: szinészileg és rendezőileg is jól exponált első pillanatok. Járás közben kicsit előrehajlik, ugrásrakész várakozás bujkál mozdulatai mögött. Udvariaskodó mosolyai hirtelen fagynak meg s ezek a hirtelen változások később Is jellemzőek maradnak. Pár szó, mintha lágyabb lenne: Güllenre és egy pajtára emlékezik; aztán koporsót hoznak át a szinen és váratlan, szinte közönséges élességgel csattan fel a hangja. Nevetni is tud, de valami szivetszoritó remegés szövődik-keveredik át a nevetésen: "Én elpusztíthatatlan vagyok." Keserű öngúny, kegyetlen hatalmi téboly, rettenetes gyűlölködés. Egy pillanatra még a mű-láb és a márvány kéz is meglágyul: az erdőben balról jőve és puha Ívben szinte repülve kanyarodik a fákhoz, aztán egy fa alatti padhoz, s ez az iv folytatódik padra-boruló mozdulatában. De újra merev lesz a kéz, amikor utasításokat adva lornyont vagy szivart magasra tartva, szinte derékszögben megtörve emelkedik a magasba. A porcellánszerü arcot gyakran lehet rajtakapni, amint félignyitott szájjal figyelve - gondolkozva várakozik. Feltűnik egy korareggeli momentum: - hálószobájából az erkélyre lépve mereven mozog, frissen felcsatolt művégtagjai még szinte csikorognak s aztán lassan ő is, mi is megszokjuk szögletességüket. Mindezt a hitelesség mércéjén kiegyensúlyozva s éppen ezért természetesnek, elfogadhatónak ábrázolva illeszti alakitásába. Egy nagyobb összefüggő kitörése - a tanár ós orvos jelenlétében - jelenti az előadás tragikus csúcsát: amikor leleplezi az emberségességre - 99 - i