Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - A népi színjátszás történeti kutatása

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 53 Ki őtet keresi E szókról megleli A keresztfán talállya. (A most következő három sort vagy a „megrendült" Pilátus mondja, vagy esetleg egy másik szereplő, aki Krisztus pártján áll, talán a később megtérő katona?) Mély sebbel, vérivel, Királyi tisztivel, Kínszenvedéseit állja. Ez a Pilátus-monológ lényegében formailag-verstanilag négy Balassi-strófából áll. A színjáték törvényszerűségei és az előadás ritmusa szempontjából azonban sokkal fontosabb felfigyelni arra, hogy minden három sort feltétlen szükségszerűséggel követ valamilyen színjátéki akció. Talán ez az elemzés is bizonyítja, milyen fontos volna összes fennmaradt drámai emlékeinket egy hipotetikus előadás körülményei közé helyezve elemezni. A másik példa ugyanebből a passióból való. Ha valaki csak mint irodalmi szöveget olvasó közeledik hozzá, az alább ismertetett részletet irodalmiaskodásnak, fölösleges kitérésnek ítélheti. Amikor ugyanis Mária siralma befejeződik, szövegének utolsó soraiban ilyen utasítást ad: Nicomede jövel, Jósephet is hid el, Szent testét vegyétek le, A vért sebeiről Szegek helyjeiről Mosogassuk szépen le, Takargassuk gyóltsban S kő koporsójában Csendesen tegyétek bé. Ezután a szöveg után első pillantásra kissé váratlanul Apostolorum Luctus következik: tizenegy apostol lírai bizonyságtétele személyenként egy-egy Balassi-strófában, utána minden átmenet nélkül Sanctae Mulieres Cristi Corpus inungere volentes cselekménysorát jelenti be a kézirat. Véleményünk szerint az apostolok siralmának éppen az volt a színjáték-dramaturgiai jelentősége, hogy Mária instrukcióját, amely igen bonyolult színpadi cselekvéseket igé-