Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

SHAKESPEARE HAZÁJÁBAN - A Szentivánéji álom tündérei

SHAKESPEARE HAZÁJÁBAN 375 játékát. Puckot mindig mindenki olyan picinynek képzelte, hogy amikor 1856ban Londonban Charles Kean „hiteles" formában újította fel a Szentivánéji álmot, Puck szerepét az akkor 8 éves [!] Ellen Terryvel a későbbi kiváló hősnővel játszatta. Mindebből az következik, hogy az A Midsummer Night's Dream bemutatóján (valószínűleg szintén egy esküvői ünnepen) az összes tündérszerepet - Oberont és Titániát is beleértve - Shakespeare társulatának fiú-színészei, a vezető színészek ifjú tanítványai játszották. Hiszen a nézők számára a kor hiedelmei és klasszikus ismeretei birtokában érthetetlen, tehát elfogadhatatlan lett volna, hogy felnőtt színészekkel, vagy éppen „szerepkettőzéssel" Theseust és Hyppolitát, a „halandókat" bonyolult váltásokkal ugyanazok a színészek játszszák, mint az apró népek „halhatatlan" szereplőit. Nyilván ugyanez a felismerés vezette a magyar Nemzeti Színház 19. századi gyakorlatát, hogy tudniillik Oberon szerepét 1864-től kezdve évtizedeken át éppen vizsgázó, vagy már vizsgázott 20-23 éves akadémiai leánynövendékeknek adták. Szigligeti Anna, Bogdánovics Krisztina, Szigligeti Ferike, Sántháné Gaál Irma, Maróthy Mária, Fáy Szeréna követték egymást két-három évi váltásban. * * * Az Oberon-Titania-motívum a nyugat-európai irodalomban és színházművészetben a 17. századtól kezdve különböző változatokban továbbra is jelen maradt. 1607-ben jelent meg nyomtatásban is John Day The Parliament of Bees című „drámai allegória, avagy maszkajáték" megjelölésű darabja. Ebben Oberon „legfelsőbb bírósága" (star-chamber) különböző vétkeikért darazsak, dongók, és poszméhek felett ítélkezett. Ennél azonban sokkal jelentősebb pillanatához érkezett el a tündérkirály motívuma 1611. Újév napján: ekkor rendezték meg a londoni Whitehallban I. Jakab király idősebbik fia, Henry walesi herceg tiszteletére és persze személyes részvételével „karácsonyi maszkajáték"-ként Ben Jonson szövegével Inigo Jones tervei szerint sok muzsikával (Alfonso Ferrabosco II. volt a zeneszerző) az Oberon, the Fairy Prince című látványosságot. A bevezető jelenetekben Silenus vezetésével szatírok, erdei emberek szerepeltek. A színpad közepén megnyíló hegyből Oberon (azaz Henry herceg) kocsiját két fehér medve húzta be. „Fays and elves" énekeltek, majd tíz „kis apród" pantomimje szórakoztatta a megjelenteket. Ezután Henry herceg táncra kérte fel édesanyját, Anna királynét, akivel pavane-t, corantó-t, végül egy „los branles de Poitou"-t jártak el. Jakab király ekkora már megunta a szórakozást, amelyet az épület Banqueting hali-részében vacsora követett. Henry/Oberon apoteózisa a fiatal herceget di-