Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz
ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK 345 Ezért kell részletesebben szólnunk a mű zenei tartalmáról jellegéről, minőségéről. Túlságosan elnagyolt, sőt bizonyos mértékig félrevezető az a felosztás, amely sommásan „a népies műdal, a verbunkos, az operett és a kupié" rétegét sorolja föl a darab zenei anyagának négy fő típusaként. 2 3 Még a legvilágosabb a kupié helyzete ebben az összefüggésben, hiszen a Francia királynak a második felvonásban megszólaltatott két dala egyértelműen ebbe a kategóriába sorolható. - A szó szoros értelmében vett verbunkos, azazhogy „toborzó" nincsen benne. Ezúttal Batta András is téved, amikor „az első felvonást nyitó toborzó jelenet"-ről beszél. A színpadon ugyanis „marsadjusztirungban" búcsúzik „a harmadik eskadron első szakasza" a falutól, mert indul a törökök elleni háborúba. A második felvonásban csak stílus-idézetként szerepel toborzó-szöveg, a francia királyi udvarból az ütközetbe induló huszárok énekében: „Gyere huszárnak édes öcsém / Gyöngy ez az élet és csupa fény." Első hallásra „operettes"-nek lehetne minősíteni minden olyan dallamot, amely háromnegyedes ütemben fogalmazódott meg. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a ritmusképlet mindenekelőtt a „női princípium", a szerelem motívumának felbukkanásakor válik a kifejezés eszközévé. Olyankor is kétnegyedes vagy négynegyedes ütemmel váltogatva, a színpadi hangulat zenei tükrözéseként. Másik funkciója az „idegen" környezet jellemzése. A francia királyi udvar első muzsikája menüett. A Francia királylánynak több megszólalása háromnegyedes dallamban hangzik el, - bár itt is páros ritmussal kombinálva - amikoris hősies-harcias sorsot kíván magának. Nyilván nem véletlen az sem, hogy egy másik „idegen világ", a tündérlét zenei-hangulati kerete a háromnegyedes ütemű zenei ábrázolás. Ettől azonban aligha válik „operetté" a darab vagy veszítené el daljáték-jellegzetességét. A legfontosabb tény azonban, hogy a darabban egyáltalában nincsen „népies műdal". Minden „dala", szóló éneke a játék cselekményéhez közvetlenül kapcsolódó, a szereplők adott hangulatát-állapotát kifejező dramatikus helyzetdal! Nem véletlen, hogy egyikükből sem lett a cigányzenekarok által játszott, s ezen a módon népszerűvé vált „magyar nóta". Heltai szövegei, Kacsoh zenei megfogalmazásai más forrásokból és más céllal készültek. Érdemes egy gyors, vázlatos elemzést elvégezni az ebbe a kategóriába sorolható zenei tételeken. 1. „A fuszujka szára..." - Bagó dalának eredetijét Kacsoh Erdélyben hallotta. A szövegben megszólaló sorok: „Nem bánom, nem bánom / Csak szívből sajnálom, / Hogy az én édesöm / Más karján találom." - Bagó drámai alaphelyzetét fogalmazzák meg. Tudja ő jól, hogy Iluska igaz szerelme nem ő, hanem Jancsi. Ez az alapmotívum a darab utolsó pillanatáig végigkíséri szerepét.
