Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

PÁLYAKEZDÉS - Két sűrű év

PÁLYAKEZDÉS 29 Két sűrű év Megkezdődött hát - mindenféle előkészület nélkül - két esztendő egymásra torlódó eseménysora. Próbalátogatási engedélyt kaptam, hogy nyomon kövessem a Kegyenc színpadi születését. Esténként egyre többször jelöltek ki előadásügyeletre és ezekről pár soros beszámolót kellett megírnom. Ezalatt (és mostantól kezdve ez a szó ismétlődik majd refrénszerűen) 1941. április 9-ével megkezdődtek a Peer Gynt kettős, illetve hármas szereposztású próbái, amelyeken most már mint „hivatásos" asszisztens vettem részt. Ez nem csak puszta jelenlétet, hanem sajátos jegyzőkönyvező" tevékenységet is magában foglalt, melynek eredményeképpen a Nemzeti Színház évkönyve Í94Í című kötetben fotókkal illusztrált tanulmányom jelent meg (Peer Gynt a színpadon) a próbafolyamatra vonatkozó időmérő-, világítási-, stb. táblázat mellékletével. Valamiféle „színházszociológiai" kitekintésű kérdőívet is össze kellett állítanom - ez is az Évkönyvben került közlésre. A színház egyéb dolgai és - gondolom - a háborús helyzet egyre szorítóbb hatására a „közönségkutatás" lebonyolítása elmaradt. Ezalatt kezdődtek meg a frankfurti és berlini vendégjáték próbái az ŐsFaust, illetve a rövid változatú Csongor és Tünde számára. Német tanári diplomámat is hasznosítani lehetett, mert a színpadi asszisztencián kívül tolmácsi feladatokat is el kellett látnom. A május 18. és 28. közötti kettős vendégjátékról készült beszámolóm szintén a már említett Évkönyvben olvasható. Ezalatt folytak az 1941-42-es évad előkészületei. Első munkám megint csak asszisztens/tolmácsi jellegű lett. A frankfurti színház igazgatója, Hans Meissner rendezte vendégképpen Schiller Wallenstein-trilógiájának egy tömörített, de személyzetében és technikai igényeiben kivételesen így is nagyméretű, bonyolult változatát. Ezalatt folytak az előkészületek egy másik vendégrendezés ügyében. 1942 márciusától kezdve Heinrich George, a berlini Schiller Theater színészrendező igazgatója Schiller Ármány és szerelem című „polgári szomorújátékát" vitte a Nemzeti Színház színpadára. Ezzel szinte egyidőben a Nemzeti Kamaraszínházban megkezdődtek Hubay Miklós első drámájának, a Hősök nélkülnek az előkészületei. Németh Antal indította el a produkciót: Jaschik Álmosnéval megterveztette a díszle-