Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN - Félidő táján... (1943-1946)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN 287 Félidő táján... (1943-1946) A Pécsi Nemzeti Színház megnyitásának fél évszázados fordulója 1945. október 5-re esett, ám ki tudja, miért, az ünnepi előadást 1946. január 23-án tartották meg: Horváth Jenő rendezésében a Szentivánéji álom került színre. Majd április 24-én a Városi Tanács, a Színügyi Bizottság és az igazgató 30-án estére, az ötvenedik évforduló alkalmából tartandó ünnepségre küldött szét meghívókat. Manapság azt mondanánk: zaklatott idők voltak. A második világháborúból kifelé vezető másfél év, rövid nyilasuralom, frontváltás, menekülő német csapatok, kényelmesen érkező oroszok... A folytatva újrakezdés, a koalíciós kormányzás reménységei és első csalódásai... Ezekről már szinte túl sokat is írtak. Ezt az időszakot két évadon át mint a színház igazgatója, majd egy évadban mint művészeti vezetője/főrendezője éltem át. Aki az adatokra kíváncsi, megtalálhatja őket Futaky Hajna kétkötetes munkájában (A Pécsi Nemzeti Színház repertóriuma. 1895-Í949). Én itt csak a magam élményeiből idézek fel néhány emlékezetes pillanatot. Az 1943-as évnek bizonyos mértékben „színházalapítás" jellege volt. A budapesti Nemzeti Színház akkori igazgatója, dr. Németh Antal és Pécs „szabad királyi város" polgármestere, dr. Esztergár Lajos akkor már két éve tervezte, hogy kilépteti a város színházi szervezetét a színvonaltalannak bizonyult úgynevezett „staggione-rendszer"-ből, amelynek gyakorlata szerint három rövid évad alatt hét [!] különböző „I. rendű" társulat kínálta lényegében azonos művekből álló műsorát. Ezzel ellentétben Pécs városa az állandóság igényét kívánta érvényesíteni. Először úgy, hogy egyetlen igazgatóra, Hlatky Lászlóra bízták az 1942-1943-as évadot, hogy ezalatt előkészíthessék a véglegesnek szánt megoldást. 1943 márciusában pályázatot írtak ki a következő idény színigazgatói állására, s erre hatan jelentkeztek: Homokay Pál, Selmeczi Mihály, Szokoly Gyula, Inke Rezső, Galetta Ferenc és Danis Jenő - többnyire ismert vidéki színigazgatók. Közben azonban Németh és Esztergár a két színház között már szorosabb együttműködést tervezett, amely a kapcsolatot szervezetileg is biztosította volna (például Németh „intendánsi" megbízásával). Az előkészítés egyik etapjaként április közepe táján többnapos autóutat tettek Baranya vármegye területén, hogy elkészítsék a várost és a vármegyét ellátó hálózat működési tervét. A kéziratos